Közeleg a görögdinnyeszezon! Lássuk, milyen jótékony hatással van szervezetünkre a lédús és mézédes gyümölcs!
Az Afrikában őshonos, élénkpiros, esetleg sárga húsú, rendkívül üdítő görögdinnye (Citrullus lanatus) a meleg nyári napok kedvelt csemegéje. A gyümölcs a tökfélék családjába tartozik, rokona a sárgadinnyének, az uborkának, a cukkininek és mindenféle töknek. Lédús húsát nyersen, szomjat oltó gyümölcsként fogyasztják, vagy lének és szirupnak dolgozzák fel.
Párolva, savanyítva
A zsenge görögdinnye párolva zöldségként, az egész kicsi dinnyék ecetes savanyúságként használhatók. Délkelet-Ázsiában az érett termés héját sóban konzerválják, a magokat pörkölve rágcsálják, a fiatal leveleket zöldségként is fogyasztják.
Mentás görögdinnye saláta Kaldeneker György konyhájából. Recept itt.
Valóban csak víz?
A görögdinnye nagyrészt vízből áll, de szénhidrát tartalma is jelentős, amely a fogyókúrázók számára nagyon fontos információ. A szénhidrátot megvonó diéták nem tették feketelistára a gyümölcsöt, ugyanis nagyon kedvező hatással van vízháztartásunkra, s ezért a táplálkozási szakértők még a magas cukortartalom fölött is hajlandóak szemet hunyni.
100 grammnyi gyümölcs elfogyasztásával a következő tápanyagokat vesszük magunkhoz:
- 91-95 g víz
- 29 kcal energia
- 0,5 g fehérje
- 0,2 g gyümölcssav
- 6,5 g szénhidrát.
Értékes ivólé
Az előzőekben bemutatott alacsony értékek ismeretében érthető, hogy leginkább szomjoltó gyümölcsként fogyasztjuk. Magas víztartalma miatt a nyári hónapokban a görögdinnye legnagyobb értéke a folyadékpótló képessége. Értékét növeli alacsony nátrium (5 mg/100 g), magas kálium (147 mg/kg) és átlagosnak mondható kalcium- (19 mg/100 g) és magnézium tartalma (15 mg/100 g).
