A csillámló külsejű apróságoknak nem lehet nem örülni, még akkor is, ha sok vizet nem zavarnak a kertben.
Légivadász, béka és szöcske: miben segíthetnek nekünk?
Aranyos bábrabló
Nem csak csillámló színének köszönhetően szívesen látott vendég a kertben. Mivel kártevő hernyókkal táplálkozik, melyek az erdőkben levélkárt okoznak, a kártevők ellen is be lehet vetni.
A bogár 3-4 cm nagyságú bogár, hosszanti irányban bordázott szárnyfedője aranyos-zöld színben csillámlik. A nyakpáncél és a fej kékesfekete. Az erős szárnyakkal rendelkező bogár tud repülni, de ritkán van a levegőben, inkább a fákon mászkálva látható.
Főként a tűlevelű és a lombhullató erdőkben él, de tópartokon és a kertekben is megtalálható. Kedvenc tápláléka közzé tartoznak a kártevő gyapjaslepke, aranyfarú szövő, apácalepke és fenyőbagolylepke bábjai és hernyói, de szívesen elfogyasztja a fürkészdarazsat is. Napközben és éjszaka a fák ágain vadászik a zsákmányára. Egy szezon alatt akár 400 kártevő hernyót is elpusztít. Lárvái ugyancsak a kártevő lepkefajok bábjaival és hernyóival táplálkoznak.
A kifejlett bogár általában a talajban telel át, élettartalma 1-2 év. A hasznos futóbogár a természetszerűen kialakított kertekben érzi legjobban magát.
Zöld lombszöcske
A nálunk előforduló fürgeszöcskefélék egyik legnagyobbika, nagyon elterjedt. Késő nyári estéken lehet hallani hangos ciripelését.
A hím 3,5 cm, a nőstény 4 cm hosszú, általában egyszínű zöld színe van. Feltűnően hosszú szárnyai vannak, jó repülő. A hím elülső szárnyán található a hangadószerv, amely a ciripelő hangot adja. A hallószerv mindkét nemnél a mellső lábakon található.
A kifejlett lombszöcske és a lárva főként kisebb rovarokkal táplálkozik. A lárva főként levéltetvekre vadászik, ezért hasznos segítség a kertben. Étlapján szerepel a gyermekláncfű vagy a tyúkhúr lágy részei is. A hím ciripelését akár 100 méter távolságból is lehet hallani, délutántól éjszakáig. Párzás után a nőstény több száz petét rak le a talajba tojócsöve segítségével, amit gyakran fullánknak gondolnak, de teljesen ártalmatlan. A petében az embrionális fejlődés évekig tart, a kifejlett szöcskére hasonlító lárva többször vedlik.
Szereti a zavartalan napsütéses területet, szívesen pihen a meleg házfalon, ilyenkor akár legyekkel mi magunk is etethetjük.
Gyepi béka
A valódi békafélék családjához, ezen belül a barnabékák csoportjához tartozik. Nálunk az egyik leggyakrabbal előforduló kétéltű, főként tavakban találkozhatunk vele.
Háti része lehet sárgásbarna vagy feketésbarna, sötét foltokkal, hossza 7-10 cm. A hím fehéres-szürke színezetű hasi részén általában nincsenek foltok, a nőstény hasa gyakran sárga, vöröses márványokkal.
Miután a kifejlett békák tavasszal felébredtek téli dermedtségükből, általában esős éjszakákon elvándorolnak a petéző-helyhez, amelyhez évekig hűek maradnak.
A majdnem fekete petékből kibújó ebihalakból kb. 3 hónap alatt fejlődnek ki a fiatal békák. Ezek általában júniusban hagyják el a vizet. A felnőtt állatok a párzás, illetve a peterakás után a kertekbe, erdőkbe, parkokba és vízpartokra vándorolnak. Éjszaka pókokra, ászkára, hernyókra és csupaszcsigákra vadásznak. A talajban, a fagymentes helyeken telel ki, de a tó iszapjában is telelhet. Tavasszal hallani lehet a hímek eléggé halk párzási hívását.
Kék légivadász
A kék légivadász egyike a nálunk leggyakoribb fajoknak: a szitakötők rendjéhez és ezen belül a légivadászok családjához tartozik. A hím világoskék színével tűnik ki, a nőstény színe nagyon változó, a rózsaszíntől a kékeslilán keresztül a zöldig és olajbarnáig, hossza 30-35 mm.
A szitakötőfaj május eleje és szeptember vége között majdnem mindenféle víz mellett megtalálható, kivéve a nagyon árnyékos és nagyon gyorsfolyású vizeket. A kifejlett rovar a hidegebb időben is repül, levéltetvekre, rovarokra vadászva, melyeket röptében kap el. Párzás után a nőstény nem a hímmel együtt repül a vízhez, ahogy az más fajoknál történik, hanem egyedül rakja le petéit a vízi vagy a mocsári növényekre. A felnőtt szitakötő élete ezzel véget is ér. A kikelő lárvák 1-3 évig a vízben élnek, rabló életmódot folytatva, majd május eleje és augusztus között bebábozódna a víz fölé emelkedő fűszálakon. A bábból néhány óra alatt kikel a fiatal légvadász.
