A hangyák miatt jönnek a levéltetvek, vagy a levéltetvek miatt masíroznak a hangyák? A tyúk vagy tojás kiskerti változata.
A jó idővel megérkeznek az első levéltetvek is, és mire észbe kapunk, már az egész kertet ellephetik a szívogató alakok. A levéltetvek szinte bármelyik növényen megjelenhetnek, vannak olyan fajok, amelyek csak egy adott növényt károsítanak (pl. a kis ribiszke-levéltetű a ribiszkén élősködik), mások pedig migrálnak, vagyis váltogatják a tápnövényeiket (pl. az őszibarack-iszalag levéltetű, mely nyáron az őszibarackról az iszalagfélékre repül át). Ha mindez nem lenne elég, a kert mellett a szobanövényeket sem kímélik.
A levéltetvek apró, törékeny rovarok, léteznek szárnyas és szárnyatlan alakok, gyakran zöld színűek, de ismerünk sárga és fekete fajokat is. Az áttelelő alakok létrehozzák a szárnyas nemzedékeket, amelyek küldetése a levéltetvek elterjesztése. A növényeken megtelepedve újabb, már szárnyatlan levéltetű nemzedékeket hoznak létre, akár 10-12 generációt is egy évben. Az új egyedek együtt, telepben élnek, a levelek hátoldalán.
A levéltetvek növényi nedvvel táplálkoznak, a leveleket, zsenge hajtáscsúcsokat szívogatják, ennek következtében a levelek torzulnak, összesodródnak, gyakran elszíneződnek (alma, ribizke esetén meg is vörösödhetnek). Ez még nem elég, a tetvek pofonegyszerűen veszélyes növényi vírusokat is terjesztenek (pl. a szilva himlő vírust): a vírusfertőzött növény nedvéből kiszívott vírust a következő növénybe tovább viszik, így megfertőzve azt.
Táplálkozásuk során édes, nagy cukortartalmú váladékot választanak ki, ezt nevezzük mézharmatnak. A mézharmatra buknak a hangyák, ha bármilyen növényen menetelő-vonuló hangyákat figyelünk meg, azon nagy valószínűséggel megtalálhatóak a levéltetű-telepek. Az édesszájú hangyák egy kis csemegéért bármire képesek: szimbiózist építenek ki a levéltetvekkel, vagyis masszírozzák a tetvek potrohát, aminek a hatására a tetvek több mézharmatot választanak ki, amit aztán a ravasz hangyák megesznek.
Ezen a videón meg is nézhetjük, hogyan zajlik ez a gyakorlatban:
Olykor a hangyák megragadják a tetveket a potrohuknál fogva, és más, még egészséges növényre hurcolják át őket, ezzel nemcsak a tetveket, de a vírusbetegségeket is terjesztve. A hangyák még hadsereggel is képesek kedvenc levéltetveiket védelmezni, a tetűre utazó katicabogár például gyorsan szembetalálhatja magát egy adagnyi hangyasavval. Méhek vagy darazsak is látogathatják a bőséges mézharmatot, ezért permetezésnél ügyelni kell arra, hogy a tetvekkel együtt a méheket ne pusztítsuk el (méhekre nem veszélyes szerek használata). Gyakori, hogy a ragadós mézharmatra fekete színű gombabevonat telepedik: ezt nevezik korompenésznek.
Láthatjuk tehát, hogy először nem árt a hangyáktól megszabadulni: a kerti ágyásokban, a gyepben levő hangyabolyt a legegyszerűbb széttúrni, esetleg rovarölő szerrel lepermetezni. Ezt többször is meg kell ismételni, mert csak azok a hangyák pusztulnak el, amelyeket közvetlenül ért a permetlé, de ezek is elmásznak, és valahol a föld alatt szívódik fel testükben a halálos méreg. Helyettük más hangyák jönnek a felszínre, ezeket csak ismételt permetezéssel lehet elpusztítani.
A levéltetvek elleni védekezés a megelőzéssel kezdődik. Szerencsére ez a kártevő sárga színnel könnyen lépre csalható, ezért megjelenésüket sárga ragacsos színcsapdák kihelyezésével ellenőrizzük. Ha mázlink van, és a tetvek még csak elszórtan jelentek meg a hajtások végein, a leveleken, akkor elegendő azokat levágni, megsemmisíteni.
Bevethetünk néhány házi praktikát is, amennyiben még nem szaporodtak el túlságosan a tetvek. Hallottunk már olyan trükköt is, hogy banánhéjat kell ásni a gyökerek köré, de a dohányból készült főzetre is sokan esküsznek. A szalmiákszeszes oldattal, csalánlével vagy mosogatószeres oldattal való átmosást legfeljebb pár darab fertőzött növény vagy szobakedvencek esetében tudjuk elképzelni.
Amennyiben tömegesen ellepik a kertünket, és növényvédőszerekhez kell nyúlnunk, ne feledjük, hogy a levéltetvek általában a levelek hátoldalán élnek, tehát a permetezésnél a rovarölő szereket oda kell kijuttatni, mert csak így érjük el a várt hatást! Kezelésnél ne várjuk meg, amíg a levelek a kártétel következtében összesodródnak, mert ilyen állapotban már csak a felszívódó hatású rovarölő szerek tudják kifejteni ölő hatásukat. Mindig úgy válasszunk permetezőszert, hogy elolvassuk a felhasználási lehetőségeket, azt, hogy mely kultúrákban alkalmazható, és hogy mikor ajánlatos kijuttatni.
Lemosó szerek közül az Agrokén, a Biosol Káliszappan, a Biola agro és a Vektafid A alkalmazható. Szobanövényekhez használható például a Margareta levéltetű irtó aerosol. Kertészeti kultúrákban ajánlható a Pirimor, a Teppeki, az Axoris , a Cyperkill 25 EC, a Decis, a Fazilo rovarölő permet, a Kaiso Garden, a Karate 2,5 WG, a Karate Zeon 5 CS, és a Mospilan 20 SG.
