Vannak növénybetegségek, amelyeket jobb eleve megelőzni. Ezek közé tartozik a paradicsom klavibakteres betegsége is.
Miről ismerhetjük fel?
A kertészek gyakran összetévesztik egyéb, hasonló tüneteket produkáló betegségekkel, ezért nem árt tisztáznunk, hogy a paradicsom klavibakteres betegsége a termésen abban mutatkozik meg, hogy az érőfélben lévő, gyakran már pirosló bogyókon apró, világos, sárgás színű, egymástól jól elkülönülő foltok jelennek meg. Ez nem azonos tehát például a vándorpoloskák okozta pontszerű szívásnyomok körül kifehéredő, kör alakú, elmosódott szélű foltokkal.
Ha közelebbről is – például nagyítóval – megvizsgálunk egy klavibakteres betegségben szenvedő paradicsombogyót, a sárgás-fehéres foltocskák körül sok helyen vékony, sötét, madárszem-szerű körvonalat, szegélyt fedezhetünk fel, ami szintén jellegzetes tünete és egyben megkülönböztető jele a betegségnek.
Mi okozza?
A paradicsom klavibakteres betegségének okozója a Clavibacter michiganensis nevű baktérium. A természetben is előfordul, a kertbe fertőzött növényekkel vagy szerszámokkal hurcolhatjuk be. Miután bekerül a talajba, csapadékos időben a felfröccsenő esővízcseppek útján a növényekre is átkerül. Ha például rovarkártevő okozta nyílt seb vagy metszést követően friss metszéslap található a növényen, a kórokozó könnyen, szinte akadály nélkül bejuthat a növénybe és megfertőzheti azt.
Mi a teendő?
A fertőzött növényeket késlekedés nélkül, azonnal távolítsuk el, és ugyanarra a helyre, ugyanabba a talajba legalább három évig ne ültessünk paradicsomot. Többek között a vetésforgó alkalmazása segít megelőzni, hogy a paradicsom klavibakteres betegségének, illetve egyéb súlyos betegségek kórokozói elszaporodjanak a talajban. Vigyázat: a betegségnek áldozatul esett növényt ne komposztáljuk, hanem dobjuk ki, hogy ezzel is elejét vegyük a baktérium továbbterjedésének.
Címfotó: Scot Nelson
