A vázlatpapírtól az ültetésig: a kerttervezés 5 alapszabálya

A vázlatpapírtól az ültetésig: a kerttervezés 5 alapszabálya

Mire figyeljünk?

Egyes kertek szinte azonnal beindítják a fantáziánkat, pontosan látjuk, hogy melyik növény hova való. De akadnak területek, amelyek kialakítása nem ennyire egyszerű. A legfontosabb az, hogy hagyjunk időt a tervezésre, néhány alapszabály betartásával zöld oázis válhat a mi kertünkből is!

1. Először tervezzünk, utána ültessünk

Az első alapszabály banálisan hangzik, mégis ez a legfontosabb: A jó kert az, amit gondosan megterveztek. Mindegy, hogy teljesen új területről van-e szó, vagy egy régi kertbe szeretnénk új életet lehelni. A kert méretarányos rajza nagy segítség lehet a vázlatos tervezésnél. Papíron ajánlatos a tervezgetést elkezdeni! Mindenképpen vegyük figyelembe a kertünk adottságait, a helyi viszonyokat, a fényellátottságot, a talaj típusát!

2. Hozzunk létre struktúrát

Még egy természetes-romantikus hatású kert is gondos tervezés eredménye. Ha egy koncepciót követünk, akkor a szemnek is kellemes végeredményt kapunk, ügyesen elhelyezett nyitottabb és zártabb terekkel, különböző szintekkel, eltérő funkciójú területekkel. A szintezettségnél mindig a talajszinttől gondolkodjunk a lombkorona felé.

A páratlan számú növénycsoportok harmonikusabbnak tűnnek a szemünk számára. A kerek formák élénkebben és természetesebben hatnak, mint a szögletes, szimmetrikus mintázatok. A nagyon rendezett stílusú kertben a mélységet az egyenesen futó vonalak alakítják ki: az utak ugyanolyan egyenesek, mint a sövények, utóbbiakat pontosan formára nyírják. A bokrok és fák lazítják a szerkezetet, természetes hatást visznek a kertbe. Ha görbe, hullámos vonalakkal dolgozunk, akkor hagyjunk elegendő helyet az alakzatoknak, különben nem mutatnak.

A színekkel is játszhatunk: a sötét tónusok zsugorítják optikailag a kertet. Nagyobb kerteknél ezért hátulra kerüljenek a sötétebb lombú bokrok: a rododendronok, a tiszafa vagy a cserszömörce, az előtérbe pedig a világosabb levelű fehér fűz vagy gyertyán ajánlható.

vazlatpapirtol ultetesig 02

3. A kerti utak egyben látványelemek is

A kerti utak, ösvények, járdák nem pusztán a biztonságos eljutást segítik A-ból B-be, de önálló látványelemek is. Megtörik az egyenes felületeket és tagolják is a kertet. Különböző anyagokból készülhetnek, az ízlésünknek,a kertünk stílusának megfelelően. Lehetnek íveltek, egyenes, lépcsősek. Minél többet használjuk ezeket az utacskákat, annál stabilabbnak, strapabíróbbnak kell lenniük. A főbb utakhoz ajánlatos követ, téglát választani, a mellékutak készülhetnek fából, kavicsokból is.

A legfontosabb út az lesz, amelyik a házhoz vagy a teraszhoz vezet. Gondoljuk végig azt is, hogy mely útvonalakon szükséges cipekedni (akár a bevásárlás után, akár pl. a tűzifát). Személyenként kb 60 cm-es szélességgel számoljunk, ehhez még 30 cm jön, a szállítás, mozgás kényelme miatt. Az az út, ahol talicskázunk, min. 80 cm széles legyen. Az oldalsó utaknál 40-80 cm-es szélességgel számoljunk. A házfal és az út között tartsunk legalább 30 cm-es távolságot, így jobban mutat.

4. Gondoljunk a hívogató pihenőhelyekre

Gondoljunk már időben olyan szigetek kialakítására, ahol ülni, olvasgatni, megpihenni, étkezni tudunk! Padok, székek, lugasok, asztalok, napágyak kerülhetnek a tervrajzra. A hely kiválasztásánál az is fontos, hogy milyenek a fényviszonyok, hogyan változnak a nap folyamán. Árnyékot utólag is biztosíthatunk, de ennek már feltételei vannak és bizonyos esetekben igen költséges lehet. Általában a ház északi és keleti oldala árnyékos, a déli vagy nyugati oldalon viszont elengedhetetlen a napvédelem ernyő, napvitorla, vagy fák segítségével. Az asztalokat és székeket stabilan helyezzük el. Készíthetünk alapot is, kedveltek a magasított alapra helyezett pihenők. Az alap lehet fából, de akár kavicsokból, téglából is.

vazlatpapirtol ultetesig 04

5. A beültetés ne csak nekünk tetsszen, de a növényeknek is jó legyen

Tegye a kezét a szívére: mennyi időt és energiát tud a kert gondozására fordítani? Amennyiben nem sokat, érdemesebb olyan kertet tervezni, ami kevés gondozást, munkát igényel. Elfoglalt embereknek nem ajánlott a parasztkert, ahol folyamatosan érik valami, tennivaló van a veteményesben, a virágágyásban.

Az ültetésnél a fényviszonyok mellett egyéb tényezőket is figyelembe kell venni. Tudni kell például, hogy egy fa milyen magasra nő, mert később eltakarhatja a ház ablaka előtt a napot, vagy a lehulló leveleivel eltömítheti az esőcsatornát.

A gyep tervezése külön téma. Időben gondoljuk végig, hogy milyen füvet szeretnénk: vadvirágos rétet, taposástűrő sportfüvet, vagy meseszép pázsitot. Szebben mutat a nagy gyepfelület, ha virágcsoporttal, fával, bokrokkal tagoljuk.

A kúszónövények, így például a rózsák, a borostyán vagy az iszalag segíthetnek elrejteni a csúnya felületeket, törmelékes sarkokat, lepusztult házfalakat, a garázs oldalát, a kukatárolót. De legyünk óvatosak, nem minden fajt lehet gond nélkül a későbbiekben eltávolítani (a borostyánt nem árt meggondolni). Azok a kúszónövények, amelyeket már a kezdetekkor elültetünk, hamar elterjednek, sűrű szőnyeget képeznek.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?