Tényleg használ, ha sörrel locsoljuk a kerti növényeket, vagy mindez csupán humbug?
Jól esik egy hosszú, fárasztó nap után kiülni a kertbe és a szomjunkat egy pohár jéghideg sörrel csillapítani. De vajon a növényeknek is ugyanilyen jót tesz a sör? A sör kertben történő hasznosítása minden bizonnyal azóta téma a kertészek körében, amióta széles körben elterjedt ez a népszerű, alkoholtartalmú ital. A kérdés, amelyre a választ keressük tehát: valóban előnyösen hat a sör a növények fejlődésére vagy mindez pusztán mesebeszéd?
A sör mint folyékony kerti trágya?
Úgy tűnik, hogy a sör két összetevője, nevezetesen a sörélesztő és a szénhidrát az, amely erősíti azt az elképzelést, miszerint a sör trágyaként való felhasználása valamilyen módon előnyére válik az adott növénynek. Továbbá, mivel a sör mintegy 90 százalékban vízből áll, így logikusnak tűnhet az érvelés, miszerint a növényeknek amúgy is szükségük van vízre, akkor miért ne locsolhatnánk sörrel?
Mindezzel együtt a növények sörrel történő öntözése némiképp drága mulatságnak tűnik, még akkor is, ha a legolcsóbb fajtából vásárolunk be. Az összegyűjtött esővíz még mindig a legjobb (és legolcsóbb) megoldás a kerti növények vízzel történő ellátására, bár itt is vannak, akik állítják, ha feldobjuk egy kevés szódavízzel, gyorsabban fejlődnek tőle a növények.
Ami a sör gyeptrágyaként történő felhasználását illeti, egy gyakorló kertész internetes bejegyzésében a babasampon, ammónia, sör és kukoricaszirup elegyét ajánlja, amelyet ő maga egy 75 literes permetezőbe töltve permetezett ki a gyepre. Ha minden igaz, az ammónia nitrogénforrásként, a sör és a kukoricaszirup műtrágyaként szolgál, a sampon pedig felületaktív anyagként a vízlepergetés csökkentésére. Nem árt azonban fenntartással kezelnünk az ilyen házi praktikákat, főleg, ha olyan benyomást kelt, hogy az illető elsődleges szempontja az volt, hogy valamilyen módon megszabaduljon a ház körül megmaradt különböző szerektől.
A sörben lévő szénhidrátokat egyszerű cukrok alkotják. Akinek van az ismerősei között olyan, aki nyakló nélkül vedeli a sört és ennek következében jellegzetes sörhasat is eresztett, az joggal feltételezheti, hogy az ilyen szénhidrátok a növényekre sem fognak jobb hatást gyakorolni. A növények jellemzően az összetett szénhidrátokat hasznosítják; ebben a megvilágításban a sör értékes kerti trágyaként történő beállítása nem kis túlzásnak tűnik.
Aztán itt van ugyebár a sörgyártás során használt sörélesztő. Talány, miért gondolják egyesek, hogy hasznos lehet a növények számára. Az élesztő alapvetően gomba. Amikor egy növény töve köré a nyirkos talajra gomba kerül (ez történik a sör trágyaként történő kilocsolásakor is), a gomba elkezd érni, terjedni. Ezt a folyamatot leggyakrabban kellemetlen szag kíséri, ráadásul egyáltalán nem járul hozzá a növény tápanyagokkal történő ellátásához. A történet minden szempontból messziről bűzlik tehát.
Konklúzió a sörrel történő öntözéssel kapcsolatban
Mindent összevetve úgy tűnik, hogy a sör kerti növényeken történő felhasználása valójában felesleges és költséges passzió. Ha mégis van otthon valamennyi maradék sörünk, amelyet nem szeretnénk a csapba kiönteni, jó hír, hogy a meztelencsigák igencsak kedvelik. Olyannyira ellenállhatatlan a számukra, hogy az önfeledt kortyolgatás reményében boldogan csusszannak bele egy tálnyi sörbe, hogy ott érje őket utol szomorú végzetük. A sör tehát igen hatékony csigacsali, nem beszélve arról, hogy általa természetes módon, vegyszerek használata nélkül szabadulhatunk meg a kertben garázdálkodó, bosszantó puhatestűek tucatjaitól.
A sör sokoldalúan felhasználható továbbá a konyhai sütés-főzés során, például húsok pácolásához, kenyérsütéshez, levesek, pörköltek elkészítéséhez. Ezenkívül felhasználhatjuk folteltávolításra, illetve ékszertisztításra is. Ne feledjük azonban, hogy a benne lévő élesztő erős illatát ekkor is érezni fogjuk.
