Erre figyeljünk, hogy zsenge maradjon.
A fás karalábé nem sokban különbözik a nem létező karalábétól: mivel a zöldség élvezhetetlen, ezért nem szívesen eszünk-főzünk belőle (hacsak nincs temérdek időnk, hogy kivagdossuk a fás részeket).
Ezért nem árt tudni, hogy a karalábé fásodási hajlama alapvetően 3 dologtól függ:
- a fajtától,
- a szedés időpontjától (a későn betakarított, rövid tenyészidejű fehér karalábék megfásodnak),
- és az öntözéstől.
Száraz körülmények között a karalábé tenyészideje megnő, ezért „fás” lesz, azaz a rendszeres öntözés elengedhetetlen! A karalábé sekélyen gyökerezik, ezért is vízigényes. Egyenetlen vízellátás hatására gumója fölreped. Amikor a gumók elérték a dió nagyságot, attól kezdve a talajt nyirkosan kell tartani. A hosszabb tenyészidejű fajták a szárazabb körülményeket jobban tűrik. A fásodás a gumó alsó részén kezdődik (ahol a gyökeret levágják), éppen ezért ellenőrizni is itt tudjuk, hogy a zöldség mennyire zsenge. Ha a kés ellenállás nélkül hatol a gumóba, a növény nem fás.
