Bakfű, amely boszorkányűző hatása mellett a köhögést is megszünteti

Az orvosi bakfű (Betonica officinalis) ajakosvirágú, az árvacsalánfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, fél- egyméteres magasságú, lágyszárú és évelő növényfaj. Ősi gyógynövény, a “Betonica” tudományos nemzetségnevet az Ibériai-félszigeten élő ókori kelta nép, a vettonok után kapta. A magyar bakfű név eredetét sajnos nem sikerült kinyomoznom, halovány tippem, hogy a növény szláv nevének (bukvica) félrehallásából származik. Az “officinalis” fajnév gyógyászatit, orvosit jelent. A bakfű külsőre a tisztesfüvekre hasonlít, régebben oda is sorolták, de az újabb kutatások szerint nem olyan közeli a rokonság, a kenderkefüvekhez például genetikailag és így rendszertanilag is közelebb áll.

Ajakos virágok

Az orvosi bakfű a talajfelszín alatti csomós gyöktörzsével telel át. A tőlevelei hosszú nyelűek, szíves vállal tojásdadok, tompán csipkés-fogasak. A szár négyszögletes, sűrűn szőrös. A szárlevelek ritkásan, többnyire csak három párban állnak, átellenesek, ülők, keskeny hosszúkásak, ugyancsak csipkés-fogas szélűek. A színük fényes sötétzöld, a fonákuk világosabb, erősen erezett, szőrös. Az ajakos virágok szárcsúcsi hengeres virágzatban, murvalevelekkel elválasztott álörvökben, emeletenként tízesével állnak, de lejjebb is előfordulhat egy-két kisebb levélhónalji virágcsomó. A csésze forrt, öt hegyes cimpájú, szőrös, néha lila. A piros, lila, rózsaszín, néha fehér párta is forrt, felső ajka felfelé ívelt, lapos, az alsó ajak három tompa hasábú. A négy résztermés a csésze védelmében fejlődik és érik.

Üde réteken tömeges

Az orvosi bakfűben számos hatóanyag van, asztma és hurutos betegségek kezelésére a teáját a mai napig ajánlják. A középkori boszorkányűző hatásában ma már nem hiszünk, fejfájásra gyorsabb szereket keresünk, sör és bor színezése, valamint dohány illatosítása is már csak ritkán megengedett, de sárga textilfestékként népművészek, hagyományőrző iparosok még használják. A növényhatározó könyveim szerint száraz tölgyerdők félárnyékos részein is előfordul a bakfű, de én még csak nedves, üde réteken, vagy azok közelében találkoztam vele, ott viszont többnyire tömegesen, a sok zöld és az aranysárga tejoltó galaj között elkápráztatott a szépsége.

Bakfű habitusa

Bakfű borítja a nedves rétet

Bakfű nyeles alsó levelei

Bakfű szőrös szára

Bakfű szőrös levélfonáka

Bakfű középső szárlevelei

Bakfű keskeny átellenes szárlevelei

Bakfű hengeres virágzata

Bakfű ajakos virágai

Bakfű majdnem fehér példánya

Korábban írtunk róla:

• A borsfű nem borsikafű, de teának és salátának gyűjthető
• Gyíkfű, a kirándulók sebkezelő növénye
• Mocsári tisztesfű: szépsége mellett sebgyógyító, tea és főzelék
• Tisztesfű, ami (talán) megóv egy sérüléstől