Az apró növény nedve fertőtlenít, de frissen saláta, később főzelék is készíthető belőle.
A közönséges gyíkfű egy kedves kis virág a rétről, de a nevét sajnos nem egy gyíkocskáról kapta.
A közönséges gyíkfű (Prunella vulgaris) ajakosvirágú, az árvacsalánfélék családjába tartozó, eurázsiai, lágyszárú, évelő növény. A “Prunella” tudományos nemzetségnév a német szómagyarázat szerint a torokgyulladás és a diftéria régi német nevéből (Bräune) származik. A tünetek enyhítésére használt gyógynövény a Brunelle, és ezt latinosította Linné, a névadó. A magyar gyíkfű szó ugyancsak erre utal, a diftéria magyar nevéből, a torokgyíkból rövidülve. Egy szelídebb magyarázat szerint a gyíkfű virága szilva vagy kökény (Prunus) színű, és így nem kell az oltások előtti idők fulladásos gyermekhalálára gondolnunk, amikor megpillantjuk azt a kedves kis virágot. A “vulgaris” fajnév szó szerint közönséges jelentésű, de itt csak arról van szó, hogy sokkal gyakoribb, mint a fehér és a nagyvirágú gyíkfű fajok.
Télen is zöldell a tisztásokon
A közönséges gyíkfű a mostani enyhe teleken szinte örökzöld talajtakaró növény, legyökerező indákkal szaporodva foltokat borít. A virágszárak arasznyira felemelkednek, többnyire egyenesek, nem elágazók. A zöld vagy pirosló szár négyélű, általában csak az éleken szőrös. A levelek épek, tojásdadok vagy hosszúkás lándzsásak, keresztben átellenesek, az alsók nyelesek, a felsők ülők. Határozói bélyeg, hogy a legfelső lomblevélpár közvetlenül a virágzat alatt van. A virágzat sűrű, végálló, hengeres álfüzér. A csésze kétajkú, a felső három apró fogú, az alsó két hosszú hegyes cimpájú. A párta kékeslila, a felső ajka boltozatos, felülről szőrözött, az alsó sokfogúan rojtos. Ritkán előfordulnak fehér virágú, színhiányos példányok, de ezek nem azonosak a fehér gyíkfűvel, amely nem csak a színében különbözik. Elvirágzás után a virágzat megnyúlik, a négy makkocska termést a még növekvő csésze védelmezi.
Saláta, főzelék, fényvédő kozmetikum és sebkezelő szer
A közönséges gyíkfű a félszáraz gyepek, félárnyékos erdőszegélyek, tisztások növénye. A friss, még nem virágzó hajtások nyersen salátákban ehetőek, a nagyobb levelek inkább főzeléknek valók. Magas cserzőanyag tartalma miatt a növény nedvei terepi szükség-sebkezelésre alkalmasak. A kozmetikai ipar a fényvédő készítményekben használja UV sugárzás ellen.
Közönséges gyíkfű indás talajborítása
Közönséges gyíkfű esőcseppes szárlevele
Közönséges gyíkfű levélfonáka
Közönséges gyíkfű négyélű szőrös szára
Közönséges gyíkfű virágzata
Közönséges gyíkfű virágai
Közönséges gyíkfű jellegzetes csészeajkai
Közönséges gyíkfű megnyúlt terméses álfüzére
