Egynyári szélfű árulta el, hogy a növények is szexuális lények

Egynyári szélfű árulta el, hogy a növények is szexuális lények

Alig ismert kis gyom lenne, ha nem rajta bizonyította volna be egy tudós a növények szexualitását.

Az egynyári szélfű (Mercurialis annua) a kutyatejfélék családjába tartozó, de tejnedvet nem tartalmazó, eurázsiai származású, térdmagasságú, lágyszárú, egyéves növény. A “Mercurialis” tudományos nemzetségnevet a mitológiai Hermész, azaz Mercurius után kapta, aki állítólag a növény gyógyhatásainak felfedezője. A magyar szélfű név a növény szélhajtó, hashajtó tulajdonságával lehet kapcsolatos. Az “annua” fajnév szó szerint egyévest, egynyárit jelent, szemben a rokon faj, az erdei szélfű évelőségével.

A német botanikus felfedezése

Az egynyári szélfű a szántóföldek, különösen a kapás kultúrák gyakori gyomnövénye. Magról kel, gyorsan fejlődik, a négyélű szár többször is elágazik, a levelek átellenesek, világos zöldek, csipkés-fűrészes élűek. A szélfüvek alapesetben váltivarúak, kétlakiak, azaz külön nő és hím egyedek léteznek. Ez és a gyors fejlődésük tette lehetővé, hogy Camerarius (Rudolph Jakob Camerer) német botanikus az 1600-as évek végén Mercurialis növényeken kísérletezve bizonyítsa a növények szexualitását. A túl szerényre sikerült publikáció miatt azonban kevés hatása volt a kortárs tudományra. A hím egyedek virágzatai a levélhónaljakból erednek, a hosszú füzérekben többnyire csak a sárga porzók látszódnak. A nálam alaposabb megfigyelők szerint a portokok hirtelen nyílnak, és kilövellik a virágport, amelyek a széllel jutnak a nővirágokra. A nő egyedek kissé terebélyesebbek, az elágazásokban általában csoportosan ülnek a kocsánytalan nővirágok. A termős virág kétrekeszű zárt gömb, csak a bibék nyúlnak ki belőle. A termés ugyanilyen, a tok felszínén duzzadt kiemelkedéseken ülnek a szőrök. A magvak is hirtelen távoznak, akár egy méterre is kilövődhetnek.

Szélhajtó, de egyre ritkábban használják

A korábban jelentéktelen gyomnövény újabban terjed, az Újvilágban is kellemetlen jövevénynek számít. Az élő és a frissen kaszált szélfű enyhén mérgező, a legelő és a növényevő állatok takarmányozásánál megárthat. Gyógynövényként már csak a hagyományos népi gyógyászatban használják.

egynyari szelfu 02
Egynyári szélfű terebélyes nő példányai

egynyari szelfu 03
Egynyári szélfű virágzó hím példánya

egynyari szelfu 04
Egynyári szélfű szögletes szára és elágazásai

egynyari szelfu 05
Egynyári szélfű hím példányának levelei

egynyari szelfu 06
Egynyári szélfű levélfonákai

egynyari szelfu 07
Egynyári szélfű porzós virágzata

egynyari szelfu 08
Egynyári szélfű kocsánytalan nővirágai

egynyari szelfu 09
Egynyári szélfű szőrös nővirága

egynyari szelfu 10
Egynyári szélfű felrepedő termése

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR