A gyurgyalag Európa egyik legszínesebb és leglátványosabb madara, amely nem csak a külsejével, de a viselkedésével is elbűvöli az embert. Ez a madárfaj sokak számára ismerős lehet a hosszú, karcsú testéről, kissé hajlított csőréről, valamint a szivárvány minden színében pompázó tollazatáról. De nem csak emiatt vonja magára a figyelmet.
Megjelenése
A gyurgyalag (Merops apiaster) 25-30 cm hosszú, 45-65 gramm súlyú madár, amely könnyen felismerhető ragyogóan tarka tollazatáról. A feje és háta gesztenyebarna, míg a torka aranysárga, a hasa pedig zöldeskék. A hosszú szárnytollai és faroktollai sötétkékek. Ez a lenyűgöző színkombináció igazi ékszerré teszi a madarat az égbolton.
Magyarországi előfordulása
Nálunk a gyurgyalag tavasztól őszig látható, általában április és szeptember között. A telet Afrikában tölti, majd visszaköltözik Európába. A madár elsősorban az Alföldön és a Dél-Dunántúlon található meg, de az utóbbi években elterjedt az ország más területein is.
A gyurgyalagok kedvelik a homokos, löszös talajú területeket, ahol fészket tudnak vájni. Csoportosan fészkelnek, hosszú alagutakat készítenek a domboldalakba, ahol tojást raknak és költenek. Ezek a fészkelőhelyek általában folyópartokon vagy homokbányákban találhatók.
A gyurgyalagok társas madarak, gyakran fészkelnek kolóniákban. Ezt a közösségi viselkedést az is erősíti, hogy a fiatalabb egyedek néha segítenek az idősebbeknek a fiókák nevelésében. A gyurgyalagokat sokszor megfigyelhetjük drámai repüléseik közben, amikor csoportosan vadásznak az égen.
Táplálkozása: méhek, darazsak, egyéb rovarok
A gyurgyalag egzotikus megjelenése mellett különleges táplálkozási szokásairól is ismert. Az elnevezése már önmagában is árulkodó: a "merops" ógörögül, az "apiaster" pedig latinul méhevőt jelent. Sokan aggódnak amiatt, hogy ezek a madarak túl sok méhet fogyasztanak, ami kárt okozhat a méhészeknek és a méztermelésnek. De vajon ez valóban így van?
A gyurgyalagok kiváló vadászok, étrendjük főként rovarokból áll. Különleges technikával vadásznak: magasra repülnek, hogy onnan csapjanak le a zsákmányukra. Leggyakrabban szitakötőket, lepkéket, sáskákat, valamint darazsakat és méheket fogyasztanak. Különleges képességük van ez utóbbiak ártalmatlanításában: mielőtt lenyelnék őket, kitépik a fullánkot és a méregmirigyet, hogy elkerüljék a szúrást.
A gyurgyalagok hatása a méhpopulációra
Egyes kutatások szerint a gyurgyalagok 250 darab méhet is elfogyaszthatnak egyetlen nap alatt, és táplálékuk akár kétharmadát a házi méhek alkotják. Ez komoly számnak tűnhet, de érdemes megjegyezni, hogy egy-egy méhpopuláció is óriási, így ez a kaptárak dolgozóinak kevesebb mint egy százalékát érinti. Ráadásul a gyurgyalagok általában változatosan táplálkoznak, ami azt jelenti, hogy nem kizárólag a méhek szerepelnek az étrendjükben.
Az a megállapítás tehát, hogy a gyurgyalagok jelentős károkat okoznának a méhpopulációkban, ezzel veszélyeztetve a méhészek munkáját, önmagában nem állja meg a helyét. Esetleges problémák többnyire akkor jelentkeznek, ha a kaptárak a gyurgyalagok fészkelőhelyei közelében vannak elhelyezve, vagy ha az időjárási körülmények miatt a madaraknak nehézséget okoz a másfajta táplálék felkutatása.
Védelem és törvényi szabályozás
Magyarországon a gyurgyalag védett faj, a természet védelméről szóló törvény idevonatkozó paragrafusa alapján a zavarásuk tilos. Bármilyen beavatkozás, beleértve az állomány szabályozását vagy riasztását, csak a természetvédelmi hatóság engedélyével történhet. A gyurgyalagot nálunk 1982-ben fokozottan védetté nyilvánították.
Mindent összevéve, bár fogyasztanak méheket, általában nem jelentenek komoly veszélyt a méhpopulációra vagy a méhészetre. A méhek csupán egy részét teszik ki az étrendjüknek, és a természetben sokkal szélesebb a táplálékforrásuk. A méhészeknek célszerű lehet elkerülni, hogy a kaptáraikat a gyurgyalagtelepek közvetlen közelében állítsák fel, ezzel minimalizálva a konfliktusokat.
A gyurgyalag értékes része tehát az ökoszisztémának, és a megfelelő intézkedésekkel harmonikusan együtt élhetünk velük anélkül, hogy a méhészkedésre jelentős hatással lennének. Érdemes őket megismerni és megcsodálni: akár egy kertben, akár egy folyóparton pillantjuk meg, biztosak lehetünk benne, hogy a gyurgyalag látványa különleges élményt nyújt majd.
A fotókat és a videót köszönjük Borbás Elvirának.
