Alapos előkészítés.
Kulináris különlegesség vagy nem is ehető? Az erdőben gyűjtött makk tekintetében megoszlanak a vélemények. Ősszel tele vannak a tölgyfák makkal, de vajon érdemes-e összegyűjteni az erdei csemegét?
A nagy kérdés az, hogy a makk egyáltalán ehető-e vagy mérgező. A régebbi időkben még nem merült fel a dilemma, hiszen a háború után nagyanyáink és nagyapáink még ismerték a makk-kávét, de sütöttek a makkból kenyeret is. Abban az időben, amikor liszthez jutni nehéz volt, a makklisztet maguk készítették. Az előkészítési módszerek, eljárások azonban idővel feledésbe merültek.
A makk egyszerre ehető és mérgező, ami első hallásra nem teljesen egyértelmű. Nyers állapotában nagyon magas tannintartalommal rendelkezik, aminek az íze is igen rossz, élvezhetetlen. Emellett a tanninok súlyos gyomor- és bélrendszeri problémákhoz vezethetnek, émelygéshez, hasmenéshez, hasi görcsökhöz.
Ahhoz, hogy a makkot fogyasztani és élvezni tudjuk, először is meg kell szabadulnunk a tanninoktól. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy az összegyűjtött makkot óvatosan megpörköljük serpenyőben, meghámozzuk és néhány napig áztatjuk. Az áztatás közben a tanninok a vízbe kerülnek, amely így barnássá válik, a vizet ezért naponta cserélni kell. Amikor a víz már tiszta marad a nap végére, sikerült kimosnunk a tanninokat, a makkot megszáríthatjuk és feldolgozhatjuk.
Miután a tanninok kimosódtak, akár püréként, akár pasztaként feldolgozhatjuk a makkot; ebben a formában fagyasztani is tudjuk, vagy megszárítjuk és lisztet őrlünk belőle. Ilyenkor már más összetevők jutnak szerephez, mivel a makk sok energiát raktároz keményítő, cukor és fehérje formájában (kb. 45%). Ehhez jön még kb. 15%-nyi olajtartalom. Mindez együttesen a lisztnek jó tapadást biztosít, ami jól feldolgozhatóvá teszi, ideális tésztakészítéshez. A makk gazdag, energiadús táplálék, mivel a hosszúláncú szénhidrátok hosszabb ideig látják el energiával a testet.
A makk fajtájától függően az íz nagyon semleges lehet, ezért ajánlatos ízesíteni a makklisztből készült tésztát. Megsúgjuk azt is, hogy a hosszúkásabb makkot egyszerűbb meghámozni, mint a kerekdedeket.
