Hatással van a világ élelmiszertermelésére is.
Sokan már a kertekben is megfigyelték, netán a médiában olvastak róla, hogy egyre kevesebb rovar a Földön. Sajnos, a hírek igazak, sőt, immár tudományos bizonyítást nyert, hogy a rovarpusztulás riasztó méreteket öltött.
A rovarok számának drámai csökkenését most már egy tanulmány is alátámasztja, eszerint ugyanis több, mint 75 %-os visszaesést tapasztaltak az elmúlt 27 évben a repülő rovarok állományában a védett területeken. A számok sokkolóak, a folyamat pedig hatással van a vadon élő és a termesztett növények sokféleségére, és nem utolsósorban az élelmiszertermelésre és magára az emberiségre is. A beporzást végző rovarok, így például a vadméhek, a pillangók és a légyfélék pusztulása súlyosan veszélyezteti a mezőgazdaságot és krízist okozhat az élelmiszerellátásban is.
A kutatók 1989 és 2016 között, márciustól októberig, 88 helyszínen, védett területen gyűjtöttek mintákat Észak-Rajna-Vesztfáliában, a levegőben repülő rovarokat csapdázták, megmérték és meghatározták.
Ily módon nem csak átfogó képet kaptak a fajok sokféleségéről, de egyúttal ijesztő adatokat is a rovarok számáról. Míg 1995-ben még 1,6 kg rovart csapdáztak egy adott helyen, addig 2016-ban már csak 300 grammnyi került összegyűjtésre. A veszteségek általában meghaladták a 75%-ot. Akadt olyan régió, ahol az ott őshonos darázsfajok több, mint 60 %-a eltűnt. Ijesztő adatok, amelyek globális jelentőséggel bírnak.
Azok az állatok, amelyek a keletkezett rovarhullákkal közvetlenül találkoznak: a madarak. Amikor ugyanis a fő táplálékforrásuk eltűnik, akkor a fogyasztóknak alig jut élelem, nem beszélve a nagy táplálékigényű utódjaikról. Különösen veszélyeztetettek a már eleve ilyen-olyan okokból kifolyólag megtizedelt madárfajok, így például a kékbegy vagy a molnárfecske.
Eddig sajnos nem sikerült kielégítő választ kapni arra a kérdésre, hogy miért csökken világszerte a rovarok száma. Feltételezhető, hogy a természetes élőhelyek drámai visszaszorulása, csökkenése fontos szerepet játszik a folyamatban. A védett területek, háborítatlan részek elaprózódtak, megfogyatkoztak, és ez erősen befolyásolja a környezetüket is.
Az intenzíven művelt mezőgazdasági területek műtrágya és növényvédőszer-használattal avatkoznak be az élővilág működésébe. A rendkívül hatékony rovarirtó szerek megtizedelik a hasznos és káros rovarokat egyaránt. Különösen nagy veszélyt jelentenek a népszerűvé vált neonikotinoidok, amelyekkel főként a magokat vonják be. Ez az anyag később bejut a csírába, majd a pollenbe és a nektárba is, így a beporzó rovarokat károsítja.
A szintetikusan előállított hatóanyagok pedig az idegsejtek receptoraihoz kötődnek, megakadályozva az ingerület átvitelét. Ezek a szerek sokkal nagyobb pusztítást végeznek a rovaroknál, mint a gerincesek körében.
Miután a rovarok számának drasztikus csökkenését most már tudományosan is igazolták, nem várhatunk a védelmi program megkezdésével. A jövőben fontos feladat lesz a rovarok biológiai sokféleség felmérése és nyomon követése, az ökológiai gazdálkodás segítése, a káros inszekticidek betiltása, és a háborítatlan területek megőrzése. A hobbikertészek addig is rovarbarát kertek fenntartásával tudnak segíteni ezeknek a hasznos állatoknak!
