Erdei angyalgyökér: méteresre nő és minden része ehető

A mocsaras erdeinkben élő hatalmas termetű lágyszárú gyógynövény egyetlen példányával is jóllakhat egy ember (ha szereti a főzeléket).

Az erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris) ernyősvirágzatú, a zellerfélék családjába tartozó, nagy-termetű, lágyszárú, évelő növény. Az “Angelica” tudományos és a magyar nemzetségnevét is a minden betegség elleni gyógyhatása miatt kapta, ami bizonyára angyali eredetű, vagy egy másik mondai változat szerint egy angyal tanította meg az őseinknek. A “sylvestris” fajnév erdeit jelent, és a növény valóban erdőkben vagy erdei tisztásokon is él, nedves-mocsaras környezetben. Vízpartokon, magaskórósokban két méter fölé is nyúlhat. Közeli rokona a nálunk nem honos, de gyógynövényként termesztett, és néha kivaduló, még robusztusabb orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica).

Hatalmas zellerszár

Az erdei angyalgyökér egyes leírások szerint egy- vagy kétéves növény, de én még csak méteres példányokkal találkoztam, amelyek bizonyára hatalmas évelő gyökerekből törnek elő, a nem túl korai tavasszal. A szár egyenesen felálló, üreges, finoman barázdás, néha pirosló felszínű, a nyár végére alul legalább hüvelyknyi vastagságú, feljebb elágazó. Az akár háromszorosan is összetett tőlevelek fél méter hosszúak. A kétszeresen összetett szárlevelek felfelé egyre kisebbek, felfújt hüvelyből erednek, a levélnyél üreges és felülről nyitott csatornás. A hosszúkás-tojásdad levélkék szálkásan fogasak, alul és felül kopaszok, vagy csak a fonák erein pelyhesek, Az eleinte félgömb alakú, később arasznyira is szétterülő összetett ernyős virágzat szára, az ernyő nyele pelyhes szőrű, gallérlevél nincs vagy alig néhány található, hosszú árszerű gallérka-levél viszont tucatnyi. A virágok aprók, fehérek, néha rózsaszínűek, a szirmok hegyes csúcsúak, a csészecimpák hiányoznak. A termések kétoldalt szárnyas, három bordás ikerkaszatok.

Ehető a zöldje, gyomorkeserű az olaja

A növény szinte minden betegséget gyógyító ereje valószínűleg az arkangyalos orvosi angyalgyökérre vonatkozó feltételezés, de azért az erdei faj is hasznos volt: minden része ehető, a szárak és nyelek nyersen is rághatók, a levelek párolandó vitaminforrások, egészséges rostos főzelék alapok. A gyökér és a termés olaja állítólag ma is része a gyomorkeserűk titkos receptjeinek. A zöld részek fogdosása érzékeny embereknek nem ajánlott, a többi zellerféléhez hasonlóan az angyalgyökér nedvei is fényérzékennyé teszik a bőrünket.

Erdei angyalgyökér hatalmas összetett tőlevelei