A közismert zamatos turbolya közeli rokona, de a mérgező bürökhöz is hasonlít, így érdemes alaposan szemügyre venni!
Az erdei turbolya (Anthriscus sylvestris) ernyősvirágzatú, a zellerfélék családjába tartozó, méteres termetű, lágyszárú, évelő növény. Eurázsiai faj, a vízközeli élőhelyek, a nyirkos erdők lakója. A turbolya szó szláv származék, az “Anthriscus” tudományos nemzetségnév szálkásat, a “sylvestris” fajnév erdeit jelent, de bevallom, hogy én inkább erdőszélen, patakparton, nedves réten találkoztam a növénnyel. Linné, a névadó botanikus tapasztalatai nyilván erdeibbek voltak. Érdekesség, hogy a tudós barabolyként (Chaerophyllum sylvestre) írta le a növényt, és valóban rendkívüli a hasonlóság az azonos termőhelyen élő csemege barabollyal. A megkülönböztetéshez minden apró részletre figyelni kell, de veszély nincs, csak a csemege barabolynak van ehető gumója, az erdei turbolya levele pedig nem túl izgalmas, de ártalmatlan fűszer.
Az erdei turbolya egy-másfél méteres szára erős lábon áll, földközelben hüvelyknyi vastag, erősen bordás, finom pelyhes világos szőrökkel borított, alapvetően üdezöld, de az ízeknél gyakran lila foltokkal tarkított. Az alsó levelek legalább tenyérnyi nagyok, többszörösen szárnyasan összetettek, a hosszú nyél felülről nyitott csatornás. A levelek fölfelé kisebbednek, alig szőrösek, a színük sötétebb zöld, a fonákuk világosabb, matt. A csúcsi virágzat mindig nyeles, 7-15 sugarú összetett ernyő, gallérlevél nincs, az ernyőcskék gallérkalevelei rojtosak, sallangosak. A virágok aprók, hófehérek, kétivarúak. Az ikerkaszat termés keskeny, hosszúkás, a tövét szabad szemmel alig látható apró szőrök koszorúzzák.
A zamatos turbolya nagy testvére
Összehasonlítva a fűszeres ánizs-illatával sokkal ismertebb zamatos turbolyával, az erdei turbolya nagyobb termetű, erőteljesebb növény, durvább levelekkel. A friss levelei szétdörzsölve enyhén sárgarépa illatúak, ehetőek, főzve és salátaként is kellemes ízűek. Viszont a még csak leveles állapotban lévő egyed nagyon könnyen összetéveszthető a csemege barabollyal és a foltos bürökkel. Az előbbiből nem lehet baj, de a bürök halálos méreg. Kifinomult szaglású emberek érzik a csemege baraboly friss leveleinek citromos illatát és a foltos bürök egérszagát, de az átlagosan érzékelő gyűjtő inkább tanulja meg az összes növényhatározói bélyeget, például innen.
Még egy apró rossz hír; mindhárom növény és a zellerfélék családjának szinte minden tagja fényérzékenyítő (fotoszenzitív) hatású, az érintés helyén a napsütés megégetheti a bőrünket.
Erdei turbolya habitusa
Erdei turbolya üdezöld bordás szártöve
Erdei turbolya lila foltos, pelyhes bordázatú szára
Erdei turbolya szárnyasan összetett levele
Erdei turbolya matt levélfonáka
Erdei turbolya gallértalan ernyője
Erdei turbolya apró fehér virága
Erdei turbolya virágai a rojtos gallérkákkal
Erdei turbolya éredő ikerkaszat termései
Erdei turbolya termésének töve a szőrökkel