Mutatós és pénztárcabarát megoldás.
Kertünk madarai kiváltképp meleg és száraz nyári időszakban hálásak egy kis ivóvízért, fürdőért. Nincs nehéz dolgunk, hogy a kedvükre tegyünk: egy lapos edényben vizet teszünk ki számukra, és már meg is vagyunk.
Szabó Ági azonban nem érte be akármilyen itatóval – az egyszerű, akár ház körül is fellelhető alátét túl egyszerűnek, a készen kapható itatók pedig túl díszesnek tűntek – ezért úgy döntött, maga készít egyet. Mikor elkészült, a hatalmas levelet formázó edényt megmutatta a Kertészkedők Klubjában, ahol azonnal sikert aratott. Megkértük hát, mondjon pár szót az itatóról.
Szeretnék itt, Dunaharasztin egy nyár eleji kertbejárást kezdeményezni, és az egész história innen indult. Dél-Afrikában részesei voltunk egy hasonlónak, és ezt szeretném hazai körülményekre áttenni.
Miután szakmámra nézve keramikus és mozaikkészítő vagyok, így nem esett messze tőlem a beton öntése. A kertet csinosítjuk a nyári program miatt, és már csak egy itató-fürdető kellett.
Nézegettem, de nem nagyon hittem a sokféle csiricsáré itatóknak, de egy szimpla műanyag edényalátéttől meg idegenkedtem.
Először különféle kis kaspókat készítettünk a mindenre kapható férjemmel, ezek jók lesznek majd a kert látogatóinak ajándékba. Aztán egy fa vásárlása közben megláttam az eladó kertjében a nagy káposztaleveleket, és rögtön éreztem, ilyen lesz a jó az itatónak. Később láttam hasonlót a neten is, de az inkább csobogó eleme volt.
Tehát kell hozzá homok, amire ráfektetem a leveleket, és ezt le kell önteni a sűrű betonnal. Tulajdonképp ennyi. Illetve figyelembe kell venni a normál betontechnológiai előírásokat.
Szerintem egy óra alatt kb. meg is volt, és az anyagköltség sem lehetett több mint 1000 forint. Persze csak kopaszon, mert meg kell venni egy zsák homokot, egy zsák cementet, kellenek szerszámok, impregnáló és az idő is pénz.
A tálat egy mozaikozott betonelemre raktuk, de bármire lehetett volna.
