Ezernyi a teendő februárban a kertben és a melegházban. Lássuk, mi mindent tehetünk a különböző virágainkért és dísznövényeinkért!
Vágjuk vissza azokat a díszfűféléket, amelyek a télen állva maradtak, még mielőtt az új hajtások megjelennének rajtuk.
Elvirágzás után ültessük szét a nagy csoportban nőtt hóvirágot és téltemetőt, azaz fogjunk bele új kolóniák telepítésébe.
A nyár végén virágzó kerti iszalag szárait metsszük vissza a tövétől kb. 30 cm-re, néhány egészséges rügyig.
A lágyszárú évelők és díszfűfélék zsúfoltan nőtt csomóit tőosztással szaporítsuk. Így egészséges, életerős új növényekhez juthatunk anélkül, hogy üzletben kellene vásárolnunk belőlük.
A rossz helyen nőtt lombhullató cserjéket még a nyugalmi állapotuk alatt ültessük át.
A jó hidegtűrő kankalin, sárgaviola és nefelejcs palántáit ültessük ki.
Elvirágzás után metsszük meg a télen virágzó cserjéket, köztük a mahóniát, a téli jázmint és a csarabot.
Metsszük vissza a lilaakác oldalvesszőit három rügyre, hogy ezzel késztessük a növényt a gazdag tavaszi virágzásra.
Elvirágzás után kis mértékben metsszük vissza az alpesi hangát. Távolítsuk el a hajtáscsúcsokat, az idősebb fás részeket azonban hagyjuk érintetlenül.
Alaposan metsszük meg az erőteljes növekedésű nyáriorgonát és bodzát, hogy terjeszkedésüket kordában tudjuk tartani.
Metsszük vissza a túlnőtt borostyánt, a vadszőlőt és egyéb kúszónövényeket, még mielőtt a kismadarak fészket raknának bennük.
A borbolyafélék megmaradt régi lombját metsszük le, még a tavaszi virágzás beindulása előtt.
A rózsák és más virágzó cserjék töve köré tápanyag-utánpótlásként szórjunk lassú lebomlású műtrágyát.