Fontos az időzítés.
Augusztus végén még sok kertben virágzik és ontja a kellemes illatot a levendula. A legtöbb levendulafajta többéves, sokáig örülhetünk a lila virágú szépségnek. Ahhoz, hogy tömör, formatartó bokrocska váljon belőle, évente egyszer-kétszer vissza kell vágnunk a növényt. Nagyon fontos a metszés időzítése, de a növény kora és állapota is szerepet játszik.
A levendula fásodó szárú félcserje, amely idővel vastag, fásodó ágacskákat fejleszt, ezeken se levél, se hajtás nem fejlődik. Ha évekig hagyjuk ezeket vágás nélkül nőni, akkor a súlyuk miatt az oldalukra fekszenek egy idő után, veszítenek a szépségükből. Rendszeres metszéssel elérjük, hogy az alapról mindig új hajtások fejlődjenek, és lassabban fásodjanak, a levendula jobban elágazódó, sűrűbb legyen.
A visszavágás ideális időpontja a késő nyár, amikor a virágzás ideje már a vége felé közeledik. A magérlelés ezt követően kezdődne, amennyiben ilyenkor visszavágjuk a növényt, energiáját nem a termésképzésre, hanem egy második virágzásra tudja fordítani.
A metszés sose történjen ősszel, mivel ilyenkor az új hajtások már nem tudnak télig fásodni, megerősödni, ezért lefagynak. Melegebb régiókban viszont még ősszel is végezhetünk korrigáló metszést, mert az enyhe tél nem tesz kárt a növényekben. Bizonytalanság esetén inkább várjuk meg a tavaszt, az első hajtások fejlődése előtt vágjuk vissza a növényt.
A visszavágásnál legyünk nagyvonalúak, normál esetben harmadára-felére rövidíthetjük a hajtásokat, a növény ezt tolerálja. Az idősebb, fásodott növényeket akár kétharmadukkal is kurtíthatjuk. Alapvetően a fiatalabb növényeket jobban lehet metszeni, mint az idősebbeket, a hosszabb, fásodott hajtásokkal óvatosan bánjunk. A metszést a zöld részben végezzük. Ha túl mélyen vágunk a fás részben, fennáll annak a veszélye, hogy nem tud a növény újra kihajtani. Ha jól metszünk, akkor a levendula egy hónapon belül új hajtásokat hoz, a következő nyáron pedig ismét illatfelhőbe burkolja a kertünket.