Vajon teret hódít-e az aeroponikus termesztés?
Nemrég olyan fotók járták be az internetet, ahol talaj nélkül nevelt burgonyanövények lógnak a mennyezetről. Sokan felháborodtak, mondván, hogy ez már a művilág, az egészségre káros. Mások viszont érdeklődtek a szokatlan termesztési módszer iránt.
Bár a rengetegszer megosztott képek után nyomozni nem könnyű, de valószínűsíthető, hogy a fotók Indiában készültek, ahol egyre elterjedtebb ez a módszer. Azok, akik hagyományos módon nevelik a krumplit, gyakran az esőzések vagy épp az aszály miatt kénytelenek elbúcsúzni a termésüktől. Emiatt kezdett egy újfajta módszer meghonosodni, ahol a növényeket a levegőben, egy termesztőberendezésben termesztik.
Egyes jelentések szerint állítólag akár 20%-kal nagyobb profitra számíthatnak az aeroponikus módszert alkalmazó gazdák. Ugyanakkor van, ahol azt írják, hogy ezeket a burgonyákat szaporításra, nem étkezésre nevelik.
A fellelhető adatok szerint Indiában az aeroponikus gazdálkodás a Shamgarh-i Burgonya Technológiai Központhoz köthető, amely más intézetekkel közösen széles körben népszerűsíti ezt a technológiát. A folyamat során a burgonyákat kertészetekben készítik elő, majd átültetik őket aeroponikus termesztési egységbe, ahol víz és tápanyagok segítségével nevelik tovább. Ezt követően a növény gyökereit alámerítik, hogy a gombásodástól megvédjék. A növényeket talaj nélkül termesztik tovább, egy légkamrában rendszeresen, kíméletesen tápanyagokkal porlasztják, anélkül, hogy vízbe merítenék őket. A függő gyökereket és a szárak alsó részeit egy speciális oldattal permetezik vagy ködösítik.
A talaj nélküli termesztési technológiákkal gyakran magasabb terméshozam érhető el. Ezzel a módszerrel egy tőről 20-40 krumpli nevelhető. A kontrollált körülmények lehetővé teszik a pontos tápanyag-adagolást, a fénymennyiség és a hőmérséklet szabályozását, ami erőteljes növekedéshez, több terméshez vezethet. Kevesebb vízre van szükség, csökkennek a költségek is. A tápanyag nem mosódik ki, nem vész kárba. Kevesebb növényvédő szer és trágyahasználat mellett fenntarthatóbb az így termesztett burgonya, kevesebb helyet foglal. Ráadásul ez a módszer alkalmazható a városi környezetben vagy olyan területeken is, amelyek korábban alkalmatlanok voltak mezőgazdasági hasznosításra. Kuvaitban például salátát termesztenek ugyanilyen módszerrel.
