Aki szép fokhagymát szeretne termelni, az szeptember végén, október elején ültesse el a fokhagyma gerezdjeit. Kert híján, urbánus kertészeknél szóba jöhet virágláda vagy -cserép is. Eláruljuk, hogyan!
Az ősszel elültetett fokhagymafejek nagyobbak, fejlettebbek lesznek, mint a tavasszal ültetettek. Nem igényes növény, nem fejleszt nagy lombot, ezért kezdő kertészkedőknek bátran ajánljuk.
Miért szeretjük?
A fokhagyma - köztudomás szerint - egyike a legrégibb kultúrnövényeknek. Már az ókorban használták fűszerként, de betegségek, szemverés, vámpírok támadása ellen is alkalmazták. Az első világháborúban még a katonák is rendszeresen szedték fertőző nátha ellen. Később a tudomány is megállapította, hogy a fokhagyma allicin nevű vegyülete antibiotikus hatású, koleszterin- és vérnyomáscsökkentő, sok A, B1 és B2 vitamint tartalmaz.
A magyar konyha klasszikus fűszere, se szeri se száma a felhasználás lehetőségeinek. Aki töményen szereti, annak ajánljuk Kaldeneker György sütőben sült fokhagyma receptjét.
Ablakba? Nooormális?!
A szabadföldi termesztéséről itt már olvashatunk, most a virágládás verzióval foglalkozunk. Azt mindenki maga tudja megsaccolni, hogy évente hány fej fokhagymát fogyaszt és a lenti útmutató alapján megéri-e az ablakpárkányos vagy balkonos termesztés, de egy biztos: a harmadikon nőtt fokhagyma a legfinomabb :)
A szétszedett fokhagyma gerezdeket napos, meleg helyre kell ültetni 10 cm tőtávolságra és kb. 8 cm mélyen (minél mélyebbre tudjuk ültetni, annál jobb). Ha olyan nagy edényünk van, ahol már sortávolságról is beszélhetünk, akkor tartsuk a 20 cm-t. Félreértés ne essék, kinti termesztésről van szó, ne vigyük be télen a ládákat a meleg szobába!
Ügyeljünk arra, hogy a tél folyamán a föld ne száradjon ki, de tartózkodjunk a gyakori öntözéstől is, mert nagy hidegben a föld átfagyhat. Fontos az is, hogy a föld jó vízáteresztő képességű legyen és a virágládán legyen túlfolyó, mert a pangó vízben a gerezdjeink elrohadhatnak és akkor fuccs a projektnek.
Tavasszal, amikor megjelennek a hajtáscsúcsok, elkezdődik a tápanyag-igényesebb növekedési időszak, ezért havonta kétszer tápoldatozzuk. Locsolásra kétnaponta lesz szükség.
A megjelenő zöld levelekből már a fejek betakarítása előtt csemegézhetünk: vágjunk le 1-1 szálat úgy, hogy azért minden növénynek maradjon elég felülete a növekedéshez (ez azt jelenti, hogy több levele maradjon, mint amennyit levágunk). A learatott leveleket ugyanúgy fogyaszthatjuk el, mint a zöldhagymát: salátába apríthatjuk, zsíros kenyérre szórhatjuk, de későbbi felhasználás esetén meg is száríthatjuk.
Ha növényeink virágszárakat kezdenének növeszteni, akkor azokat feltétlenül törjük ki, így a fejképzésen lesz a hangsúly. A fokhagyma akkor áll készen a betakarításra, amikor a levélszár nyaki része barnulni és fonnyadni kezd (ez június közepére tehető), de aki zsengén szereti, az már május végétől megdézsmálhatja. Én már alig várom!
