A növény növekedési és szaporodási hajlamáról sokat elárul a népi esküvői jókívánság: 'szaporodjatok, mint a csicsóka!'
A csicsóka (Helianthus tuberosus) a napraforgó rokona, de a gumójával mégis inkább a krumplira emlékeztet bennünket. A földialma, tótrépa, jeruzsálemi articsóka néven is ismert zöldség nálunk egyáltalán nem terjedt el, pedig a világban számos helyen felkapott alapanyag, amit már a csúcsgasztronómia is felfedezett. Észak-Amerikában őshonos, az indiánok fogyasztották nagy mennyiségben, majd bekerült Franciaországba és Olaszországba, ahonnan a 17. századtól terjedt el, változó sikerrel.
Ilyen a csicsóka a föld felett
Virága valóban hasonlít a napraforgóéra, bár kisebb és jóval később, augusztus elején nyílik. A növény szára a napraforgóénál vékonyabb és magasabb, akár 3 méter magasra is megnőhet. A mi éghajlatunkon a késői virágzás miatt a magok már nem tudnak kifejlődni, így magról nem tudunk csicsókát szaporítani. Gumóit októbertől májusig ültethetjük.
És a föld alatt
A gumók héjának színe változatos: fehér, sárga, rózsaszínes, vörösesbarna, de akár lilás árnyalatú is lehet. Húsuk hófehér, felszínük ripacsos, barázdált, összetett, nehezen tisztítható. Hazai nemesítésű fajtái a Bárdi 3 és a Bükki 20, amelyek gumója sima felületű, étkezési célokra és ipari feldolgozásra is alkalmasak. A sárga gumójú fajták hozama nagyobb, a lila gumójú fajták ellenállóbbak a fehérpenészes rothadással szemben.
Könnyen termeszthető a kiskertekben
A csicsóka igénytelen növény, ha egyszer elvetjük a kertben, szinte kiirthatatlanná válik. A nyirkos, nedves, üde talajokat kedveli, de a leggyengébb talajokon is megél. Megterem a sekély termőrétegű, kötött, sőt a futóhomok talajú területeken is, elviseli a szárazságot is. Gumója a fagy iránt érzéketlen, ezért ősszel nem szedik ki, hanem egyszerre csak annyit, amennyi éppen fogyasztásra szükséges.
Édes íze, kedvező hatása
A csicsóka édeskés, íze kissé a dióéra emlékeztet. Fontos zöldség a cukorbetegek és a fogyókúrázók számára. A benne lévő szénhidrát inulin formájú, ami szinte emésztetlenül halad át a szervezeten, édes ízt, telítettség-érzést és kellő energiatöltetet biztosít, de anélkül teszi, hogy a vércukorszintet kiugróan megemelné. Miközben áthalad a bélrendszeren, az abban megtalálható védő baktériumokat táplálja, így immunerősítő hatással is rendelkezik. Az inulint már rákterápiában is alkalmazták, de a csicsóka még a szív- és érrendszeri betegségek ellen is véd, mert segít csökkenteni a vér zsírtartalmát és húgysavszintjét.
A csicsókának kb. ötször akkora a rosttartalma, mint a burgonyáé, így serkenti az emésztést. Sajnos társul hozzá az emészthetetlen beltartalom okozta jelentős mértékű gázképződés és puffadás, ezért először keveset együnk belőle. A csicsóka csökkenti az édesség utáni vágyat és a fáradtságot, segíti a bélflóra regenerálódását antibiotikum-kúra után.
Rengeteg értékes vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz, kálium-, kalcium-, magnézium-, foszfor-, cink-, valamint C-, B1-, B2-vitamin és béta-karotin-tartalma is magas. Fogyaszthatjuk nyersen, salátákban, párolhatjuk, főzhetünk belőle levest, szószokat, kifacsart levéből kitűnő turmixital készíthető, de köretként csicsókalepényt készítenek belőle, vagy krumplipürészerűen készítik el.
