Ha egyszer elfogy a bolti cukor... Hogyan termeljük meg a kertben?

Ha egyszer elfogy a bolti cukor... Hogyan termeljük meg a kertben?

Az édes ízről egy pillanatra sem kell lemondanunk, a lakásban, ablakpárkányon és kertben többféleképp is előállíthatunk cukor-pótlékokat.

Előre kell bocsátanom, hogy nem sok olyan finom édesség van, mint a megszokott bolti cukor, azaz a kristálycukor és a porcukor. A legtöbb édességpótléknak a cukorhoz képest van valamilyen egyéb íze, vagy csak részben pótolja a hagyományos cukrot, a szacharózt.

Mi a baj a cukorral?

Azon kívül, hogy mióta ársapkája van, nem lehet kapni? A cukornak is megvan a saját baja. Mondhatnám, hogy a cukor sem fenékig tejfel. Például nem egészséges belőle rendszeresen és sokat fogyasztani, mert előbb-utóbb bosszút áll a pusztítóján: aki nem mozog eleget, annak a testét hizlalja, a hormontermelését borogatja, a fogait rongálja. Tehát a cukor pótlása nem csak azért jó, mert nem biztos, hogy mindig kapható marad a hagyományos formájában, hanem azért is, hogy a fogyasztó több lábon álljon. Ha a válság kirúgja az egyik lábat, még mindig marad legalább három másik.

Mesterséges édesítőszerek?

Ezek a jellemzően sokszor-sokszor édesebb anyagok, mint a megszokott cukor. Nem ismerjük pontosan a hatásaikat, így benne van a pakliban, hogy egy kicsit káros a fogyasztásuk. Vagy nem, nem egyértelmű. A szukralóz (E955), ami 600-szor édesebb a cukornál, és mellette az aszpartám (E951), szacharin (E954), aceszulfám-K (E950) ciklamát (E952), vagy az újdonságok közül a neotám és az advantám lehet, hogy valakinek pótolja a cukrot, de azért nyugodtan kiindulhatunk abból, hogy ezek a legnagyobb jóindulattal is csak egy újabb lehetőséget (lábat) kínálnak a többlábonállásra.

Hagyjuk a bonyolult növényeket…

Cukor-alternatívát csak pár növény kínál Magyarországon. Ezért nem is kezdjük most el ecsetelni, hogy többek között a szentjánoskenyérfa, illetve annak édes magvai és az azokból őrölt szentjánoskenyéfa-magliszt mekkora hatalmas találmány, hiszen ez egy szubtrópusi, örökzöld növény, ami hazánkban nem jut majd el a virágzásig sem. Nem ajánlgatjuk a cukornádat, az agáve szirupját és az inkagumót sem. Maradjuk a jól bevált növényeknél!

Sztívia

A legjobb cukorpótló még mindig a sztívia. Cserépben nagyon könnyen termelhető, szaporítható, zöld levele is használható, szinte minden helyzetben pótolja a cukrot. Nem mérgező semmilyen része, sütéskor nem bomlik el, meg is lehet őrölni, porként is tárolható. Az édeslevél vagy jázminpakóca néven is futó sztívia (angolul stevia) nem borogatja az ember vércukorszintjét. Például már egyetlen zöld levélkéje is megédesít egy presszókávét.

A sztíviát cserépben érdemes nevelni, nagy bokorrá fejlődik, akkora lesz, mint egy rozmaring. Viszont annyira nem bírja a hideget, úgyhogy csak április végén kerülhet a kertbe és szeptemberben be kell vinni védett helyre. Ettől függetlenül a lakásban is gyorsan növekszik. Kapható egy csomó helyen, például a kertészetekben szinte mindig látni, nem is drága. Magról és dugvánnyal szaporítható, de a magja nagyon nehezen csírázik, úgyhogy a dugvány általában a kedveltebb megoldás a kertészkedők között.

Cukorrépa

A cukorrépa könnyedén termeszthető a kertben, lehet is kapni hozzá vetőmagot, sőt otthon elő is állíthatjuk a palántáit. Mégsem ajánlom a termesztését, mert nagyon nehéz kinyerni belőle a cukrot, így elsősorban takarmány céljára használható (leveles répafej). Kétéves növény, az első évben a répatestet és a levélkoronát fejleszti ki, majd a második évben virágzik és hoz magot. Április elején vethető, fél métert hagyjunk ki a sorok között. Szeptembertől már szedhető, de a növény cukortartalma októberben a legmagasabb. A cukrot sajnos ki kell főzni belőle, ami macerás, viszont cserébe igazi szacharózt kapunk. Csak akkor foglalkoznék ilyesmivel, ha tényleg beüt a krach… nem véletlen, hogy szinte minden nagyüzem is felhagyott a cukorrépa termesztésével.

Szárított gyümölcsök

Talán túlzottan is magától értetődő, de szerintem ez a harmadik legérdekesebb édességnyerési mód: aszaljuk meg a gyümölcsöket és használjuk őket sütemények készítésére. Az aszaláskor koncentrálódik a gyümölcsben a cukor (legtöbbször ez a fruktóz, azaz a gyümölcscukor), ezért ténylegesen több édességet vihetünk így be a konyhába, mint a friss gyümölcsökkel.

Egy aszaló nem nagy befektetés, de simán lehet aszalni kicsiben a sütőrácson is, napsütésben, vagy cérnára fűzött gyümölcsöket a száraz, nyári szélben. Gyakorlatilag minden édes gyümölcsöt érdemes aszalni, ami bőségben van és a friss fogyasztáson túl szívesen eltennénk.

Méhek

Tudom, tudom, ez a méhes téma már messzire megy az eredeti kérdéstől, hogy mivel lehet pótolni a bolti cukrot. Nem akarom azt mondani, hogy bárki is fogja magát és termeljen otthon mézet. De az fontos, hogy a kertész a méhekhez való hozzáállását annak a tudatában alakítsa ki, hogy a méhek nélkül nemcsak méz nincs, hanem gyümölcsök és cukrok sem. A méhekre MINDIG gondolni kell a kertben, hiszen nélkülük nagyon ritkán van megporzás és gyümölcs. És a méhek legtöbbször valakinek mézet termelnek, aki majd eladja a méztermést nekünk. Ha pedig nem szeretnénk aranyárban mézet venni, akkor járuljunk hozzá annyival a termelő sikeréhez, hogy vigyázunk a méhekre, nem permetezzük és csapdázzuk le őket.

Mivel lehet még cukrot pótolni?

Itt van tehát pár lehetőség, de a lista igazából nagyon hosszú lehet. Aki tud még valamilyen jó módszert, megoszthatja a hobbikert.hu Facebook-oldalán.

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?