Csináld úgy, mint a profik!
Saját növényt nevelni magról: jó! Nem csak azért, mert sikerélményt ad, hogy a két kezeddel teszed szebbé a kertet, hanem azért is, mert mindenféle kerti munka jótékonyan hat az egészségedre is – mindezt pedig már a magvetéssel elkezdheted. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a magvak sokkal olcsóbbak, mint a palánták, így jelentős pénzt is megtakaríthatunk.
Lássuk a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat a magvetéssel kapcsolatban!
1. Mikor kezdhetek neki a zöldség- és virágfajok magvetésének?
Ha túl hamar kezdjük el a magvetést, a hőmérséklet és a fényviszonyok kedvezőtlenek lesznek a kibújó, fiatal növénykék számára. Hiába helyezzük ablakba a cserepeket, vagy tesszük akár a fűtőtest közelébe, ha a napnak nincs elég ereje, hogy elegendő fényt biztosítson. Ilyenkor a palánták megnyurgulnak, hosszú vékony szárakat, halvány leveleket hoznak.
Alapszabályként tartsuk be, hogy március előtt ne kezdjük neki a palántanevelésnek a házban kivéve, ha plusz lámpákkal tudjuk megvilágítani a cserepeket. Üvegházban vagy hidegágyásban már egy kicsit korábban vethetünk, mivel itt jobbak a fényviszonyok. A szabadtéri vetés a növények télállóságától függ. Tartsuk be a vetőmagtasakokra írt javasolt időpontokat!
2. Szükséges a vetéshez speciális földet, közeget használni?
Érdemes a vetéshez kifejezetten erre a célra előállított földet használni! Ez a hagyományos földhöz képest alig tartalmaz tápanyagokat, így a palántákat nem „etetjük túl” a kezdeteknél, viszont kényszerítjük őket, hogy erős gyökereket fejlesszenek a tápanyagellátás érdekében. A jó magvető földet gőzzel sterilizálják, hogy a gombaspórákat és más kórokozókat elpusztítsák.
Tipp: Töltsük meg a palántanevelő cserepet félig hagyományos földdel, erre kerüljön a vetőközeg. Így a palánták először gyökereket fejlesztenek, majd belenőnek a tápanyagban gazdag rétegbe.
3. Előnyhöz jutnak így a zöldségek és nyári virágok?
Attól függ, mely növényekről beszélünk. A melegkedvelő zöldségek, mint pl. a paradicsom, a padlizsán vagy az uborka esetében ajánlatos a palántázás, mivel a szabadföldön olyan rövid a vegetációs időszak a mi klímánkon, hogy nem tudunk gazdag terméshez jutni. Így tehát időt nyerünk, a növények már megerősödve kerülhetnek ki. A balkonnövényeket pedig azért ajánlatos előkészíteni már májusra, hogy rögtön virágozzanak, díszítsenek.
4. Tálcába, ládába vessek, vagy rögtön egyedi cserépbe?
Ha a vetőmag – például a paradicsomé – viszonylag durva felületű és megbízhatóan csírázik, akkor semmi sem szól az ellen, hogy kis cserepekbe, edénykékbe 2-4 szemet vessünk belőlük. Ennek előnye, hogy később a palántákat könnyen szétültethetjük, és megkíméljük magunkat a fáradságos és időigényes pikírozástól.
A finom, apró magokat jobb tálcába vetni, mert akkor a kibújó palánták közül ki tudjuk választani a legerősebbeket. Jó kompromisszum lehet, ha a cserépbe elszórt több magból kibújó fiatal palántákat csírázás után földlabdácskával együtt nagyobb cserépbe ültetjük, mert akkor a gyökerek nem sérülnek, és később is szétültethetjük majd őket, ha már nagyobbak lesznek.
5. Honnan tudom, hogy mikor jött el a pikírozás ideje?
A palánták szétültetésének, azaz a pikírozásnak az ideje akkor van itt, amikor a sziklevelek mellett már az első valódi levelek is megjelennek. Amennyiben a növénynek nincsenek jól elkülöníthető sziklevelei, várjunk a negyedik levél megjelenéséig. Alapvetően minél hamarabb pikírozunk, annál rövidebb a palántanevelés ideje, mert a kisebb növénykék gyorsabban és megbízhatóbban nőnek, mint a nagyobbak. Ha sokáig várunk, a palánták egymás elől fogják elvenni a napfényt és tápanyagot.
6. Hogyan tudom az apró magokat elszórni?
A gyakorlatban az apró kis magok vetése elég nehéz, ezért ajánlatos egy kis trükkhöz folyamodni. A kicsi magokat keverjük össze finom, száraz kvarchomokkal és ezt a homokot szórjuk el egyenletesen a magágyon, földön. Használhatunk szitát is, ebbe téve a magocskákat, úgy szórhatjuk őket, mint a porcukrot a süti tetejére.
7. Ajánlatos lefedni valamivel a vetést?
Annak érdekében, hogy a magok csírázásnak induljanak, melegre és a lehető legnagyobb nedvességre van szükségük. Ezért fontos a magvetést lefedni, különösen akkor, ha ablakpárkányra tesszük a cserepeket, vagy radiátorhoz, mert itt még szárazabb a levegő.
A legjobb, ha eleve olyan dobozt használunk, aminek van fedele, de az is megoldás, ha folpackkal fedjük le a cserepeket. Ne feledjük naponta egy kicsit leszedni a fóliát, hogy szellőzni tudjon a vetés, és ne terjedjenek el a gombás betegségek.
8. Mire figyeljünk a fényen vagy sötétben csírázó magok esetében?
A legtöbb növényfajnál nem számít, hogy a vetésnél vékonyabb vagy vastagabb réteg föld borítja-e a magvakat. Néhány fajnak azonban különleges igényei vannak: a fényen csírázik pl. a kapor, zsázsa, zeller, gyűszűvirág, oroszlánszáj. Gyakran ezek a magok kicsik, nem kapnak elég fényt, ha vastag réteg földdel takarjuk őket, ezért csak szórjuk őket a földre, finoman nyomkodjuk be, és egy vékony réteg homokot terítsünk rájuk.
Sötétben csírázik pl. a csemegekukorica, a tökfélék, a kerti árvácska és a csillagfürt, ezért kellően vastag földréteggel kell fedni őket. Vannak olyan magok is, amelyek esetében nagyobb a csírázási százalék, ha előtte sötét helyen tároltuk őket, vagy a magvetést fekete fóliával fedjük.
9. Mikor lehet a palántákat kiültetni?
Az optimális időzítés az időjárástól függ, hiszen szinte mindegyik zöldség és balkonvirág érzékeny a fagyra. A biztonságos kiültetés a fagyosszentek (máj. közepe) elmúltával javasolható. Fontos, hogy azok a növények, amelyek korábban az üvegházban vagy az ablakpárkányban álltak, nem tolerálják sem az erős napfényt, sem a hideget. A levélégést és a sokkot úgy kerülhetjük el, ha a fiatal növényeket az ültetés után melegebb vízzel öntözzük és árnyékoljuk, vagy árnyékba tesszük. Ajánlatos pár napig edzeni őket, nem rögtön kivinni (gyakori szellőztetés, hozzászoktatás fokozatosan a kinti körülményekhez).
