Ősszel fontos teendő a virágok visszavágása, különben a tél örök nyugalmat hozhat a még életerős növényeknek is.
A metszés és tisztogatás az őszi kerti feladatok közé tartozik, de nem mindegy, hogyan látunk neki a látszólag egyszerű teendőknek. Mit metszünk, mit törjünk és mit vágjunk vissza? Csak néhány kérdés, ami egy laikus kerttulajdonos fejében megfordulnak.
Őszi kerti teendők 8 lépésben
A jól és időben végzett metszés elősegíti az utóvirágzást, karban tartja a cserepes növények életképességét, és megőrzi formáját.
A dézsakerttel rendelkezők egyik legfontosabb eszköze egy jó metszőolló. Ezt az eszközt akkor használjuk, amikor szükség van rá. Vagyis az elnyílt virágokat, a hervadt leveleket távolítjuk el, az elhalt hajtásokat vágjuk vagy a növények formáját akarjuk mássá formálni.
Az elvirágzott részek rendszeres eltávolítása megtartja a növények egészséget, szépségét. Elvirágzás után a magképződés megkezdődik, amely a növény fennmaradását biztosítja. Ehhez a folyamathoz sok energiára van szükség, ami az újabb virágzást késleltetheti. Ha az elnyílt részeket időben eltávolítjuk, akkor újabb hajtásokat, virágokat fejlesztenek.
A levelek hervadását kórokozók, kártevők okozhatják, és ezeken a növényi részeken gombás fertőzések alakulnak ki. Ezért időben el kell távolítani a növényekről a hervadt leveleket, és át kell vizsgálni őket.
A folyton nyíló rózsák, az egynyáriak és sok évelő esetében mindig újabb és újabb elhervadt virágokat vágunk le a növényről.
Minden egyes fajnál más-más technikákat alkalmazzunk:
1. A sásliliomok és a muskátlik virágait egyszerűen törjük ki.
2. A puha virágszárúakat körömmel csipkedjük ki. Némelyik fajnál, pl. a díszdohány, bohócvirág, petúniánál az elhervadt virágszirmokat távolítjuk el. Jobb megoldás, ha az egész virágot szárastól szedjük le a növényekről, mert így megakadályozzuk a magok fejlődését.
3. A kemény szárú növényeken, pl. a kakukkmákon és a csodatölcséren az elnyílt részeket a hajtásokig vágjuk vissza.
4. Júliusban a bokrokon növekedő egy-nyáriaknál gyakran alábbhagy az első virághullám. Hogy az utóvirágzást elősegítsük, a lobélia, a petúnia, a cserjés margitvirág és az illatos ternye fő hajtásait egyharmadukkal kell kurtítani.
5. Néhány évelő, mint pl. zsályák, és a szarkaláb még egyszer nyílnak, ha a fővirágzás után a földtől egy tenyérnyire visszavágjuk őket. A macskamenta és a palástfű esetében elegendő, ha a virágzati szárakat erősen visszavágjuk.
6. Tavasszal a virágzó párnás növekedésű évelőket, pl. a pázsitviolát, a levendulát és az örökzöld tatárvirágot, virágzás után vágjuk vissza fele nagyságúra, így megőrzik szép formájukat.
7. A hagymás növények elnyílt virágait eltávolítjuk a földhöz közel, de a leveleket meghagyjuk a szárakon, amíg azok teljesen el nem hervadnak.
8. A kis levelű örökzöld fás-szárúakat, pl. a fagyalt, a mirtuszt, tiszafát, puszpángot, geometrikus vagy fantáziaformára nyírhatjuk. Akinek nincs túl jó szemmértéke, fakaróból és huzalból barkácsoljon egy sablont, a kívánt formához. A különleges vonalakat legszebben sövényollóval tudjuk kialakítani. Aszerint, hogy a növekedés hogyan alakul, május közepétől augusztus végéig 1-3 alkalommal vágjuk meg a növényeket. Legalább évente egyszer (májusban vagy szeptemberben), vegyük elő a sövényvágó ollót, hogy visszanyerjük a buxusgömb tökéletes formáját.
