Vannak növények, amelyek nem hivalkodnak harsány színekkel vagy hatalmas levelekkel, mégis azonnal megfogják az embert. A Salvia apiana, azaz a fehér zsálya pont ilyen: visszafogottan elegáns, illatos, és tele van történetekkel.
Egy kis Amerika a virágágyásban
A fehér zsálya eredetileg Kaliforniából és Mexikóból származik, és ott már évszázadok óta használják gyógy- és rituális növényként. A sámánok füstölőt készítettek belőle, hogy megtisztítsák vele a teret a negatív energiáktól – ma pedig egyre többen tartják otthon is, békét hozó jelenlétéért.
Ez a bokor tud valamit
Ez a kissé ezüstös lombú, magasra nyúló félcserje nemcsak a hangulatos kertekbe illik, de nagyon is praktikus is. Jól tűri a tűző napot, a szárazságot, ráadásul a kártevők is kerülik. A virágai aprók, de sokan vannak – a méhek és pillangók pedig igazi lakomaként tekintenek rájuk.
Tippek, ha te is nevelnél egyet
Ha napos, száraz ágyásod van, ahol a levendula is jól érzi magát, akkor a fehér zsályának is ott a helye. Fontos, hogy laza, jól áteresztő talajba kerüljön, és ne locsold túl – jobban kedveli a "ritkán, de akkor rendesen" módszert. Ha cserépben tartod, biztosíts neki sok fényt és elvezető lyukat a cserép alján.
Illat, ami belengi a napodat
Akinek volt már szerencséje megsimogatni a fehér zsálya levelét, az tudja, mennyire különleges, gyantás, fűszeres illata van. Nem csoda, hogy sokan kis csokorba kötik, megszárítják, és füstölőként használják. De egyszerűen dísznek is gyönyörű.
A fehér zsálya tehát nemcsak divatos, hanem igazán szerethető is: szép, okos növény, és még illatos is. Kell ennél több?
