Zsálya a természetben

Itt él velünk a magyar, osztrák és enyves zsálya is, amelyek vastag, szőrös és illatos leveleikről és ajakos virágaikról könnyen felismerhetők.

A zsályák (Salvia) az ajakosak, vagy újabban használatos nevükön az árvacsalánfélék családjába tartoznak. Jellemzőjük a keresztben átellenes levélállás, a négyszögletes szár, az álörvökben csomósan álló ajakos virágok. Gyakran illatos az egész növény. A zsálya a nevét az egészséget ígérő (salvus = egészséges) gyógynövény rokonaitól kapta.

Magyar zsálya, a csípős-mentolos

A magyar zsálya (Salvia aethiopis) neve megtévesztő, nem bennszülött növényünk, tőlünk délre és keletre, a bolygatott száraz gyepekben sokkal elterjedtebb. Nagy termetű, akár méteresre növő, elágazó szárú, fehér virágú kétéves vagy évelő növény. Az első évének tőlevélrózsái és később az egész növény sűrűn gyapjas. Csípős mentolos illatát az emberek többsége kellemetlennek érzi, a növényevő állatok kerülik. Amerikában pont ez a gond: a behurcolt és a legelőkön agresszívan terjedő zsályákat semmi nem ritkítja. Szerencsére ott nem magyar, hanem mediterrán vagy afrikai zsályának hívják, és tűzzel-vassal pusztítják.

Magyar zsálya habitusa

Magyar zsálya tőlevélrózsája

Magyar zsálya levelei

Magyar zsálya virágai

Osztrák zsálya, a szőrös és illatos

Az osztrák zsálya (Salvia austriaca) szintén a száraz gyepek növénye, de közel sem olyan terebélyes, mint magyar rokona. A virágszár általában nem ágazik el, alig leveles, a porzók hosszan kiállnak a vajszínű pártából. Az egész növény sűrűn mirigyszőrös, bármelyik része megdörzsölve illatos a kiszabaduló illóolajoktól.

Osztrák zsálya habitusa

Osztrák zsálya virágai

Enyves zsálya, a légypapírként ragacsos

Az enyves zsálya (Salvia glutinosa) is méteresre nő, de a nyirkos, árnyas erdős termőhelyének megfelelően sokkal lágyabb, esős időben könnyen megdőlő évelő növény. Nyilas vállú nagyméretű levelei közül csak nyár közepén tör elő a virágszár. Az enyves zsálya virágai halványsárgák, enyvesen ragadósak. A ragacs feladata valószínűleg a legelő állatok és a megporzásra alkalmatlan apró rovarok távoltartása. A virág sarló alakú felső ajkából lecsapódó porzók működtetéséhez erős poszméhek szükségesek. A levágott és felaggatott virágszárak korábban természetes légypapírként szolgáltak a falusi istállókban és háztartásokban.

Enyves zsálya habitusa