Nem darázs, és nem is méhecske.
Szegény zengőlegyeket gyakran keverik össze a darazsakkal: valóban hasonló a megjelenésük. A zengőlegyek azonban a kétszárnyúak rendjébe, a légyalkatúak alrendjébe tartoznak. Közép-Európában mintegy 450 fajuk él.
Ezek a rovarok elsősorban a különleges repülésük miatt kapnak a kertekben figyelmet. A kolibrihez hasonlóan repkednek, nagyfokú állandósággal, akkor is egy helyben maradva, amikor a levegő mozog. Szárnyuk akár 300-at is verhet másodpercenként; a legtökéletesebb repülő rovarok közé tartoznak. Testük ilyenkor vízszintesen áll, fejük mindig a szél irányával szembe fordul – ez egy ösztönös magatartás.
Ismerjük fel őket!
A zengőlegyeknek számos fajuk akad, ezek színben, nagyságban, alakban is eltérhetnek. Testük lehet zömök, de hosszú és sovány is. Lehetnek szőrösek, de csupaszok is. Gyakran előfordul, hogy összetévesztik őket az ugyancsak sárga-fekete darazsakkal, de olykor még a méhekkel is. De aki alaposabban megnézi, az láthatja, hogy ez a kb. 5-10 mm hosszú rovar valójában légy. A veszélyesebb rovarokkal való hasonlóság egyfajta védekezés, így védi meg magát a ragadozóktól. A mimikri hatásos lehet, azonban a zengőlegyeknek nincs szúrófegyverük, így csak a kinézet lehet elrettentő.
Nemegyszer fejük, csápjuk, lábuk és potrohuk is különleges. A zengőlegyek nem két, csak egy pár szárnyuk van, és nincs darázsderekuk sem.
A pete fehéres-sárgás, tű alakú, kb. 1 mm-es, sima felületű. Ezeket egyenként vagy csoportosan rakja, általában közvetlenül a tetvek kolóniájába. A fejlődési ciklusuk is eltérhet fajonként. Sok esetben a lárva vagy a báb telel át repedésekben, házfalakon, sövényekben megbújva. Évente egy vagy több generációjuk is fejlődhet. A zengőlégylárvák jellegzetes lábatlan nyüvek, fejük alig feltűnő. A zengőlegyek ragadozó lárváival leggyakrabban a levéltetvek kolóniáiban találkozhatunk, ahol kistermetű, tarka színű meztelencsigácskákra emlékeztetnek, felszínükön sok kis dudorral.
Virág igen, palacsinta nem
Virágról virágra járnak, és nyaló–szívó szájszervükkel virágport és nektárt vesznek magukhoz. Éppen ezért igen nagy a szerepük a virágok beporzásában. A zengőlegyek, amelyeket a méhek után a legfontosabb beporzó rovarcsoportnak tekinthetünk, főleg az árnyékos és nedves helyeken növő virágokat, a mocsári és vízi növényeket, valamint a kora tavaszi virágokat porozzák be.
A ragadozó lárvák viszont főként levéltetveket fogyasztanak, akár több százat is egyedfejlődésük során. Emiatt hasznos rovarként, egyfajta biológiai „fegyverként” kifejezetten szeretik őket a kertben vagy az üvegházban bevetni. A bodza, a bangita, a gabonafélék és sok fűszernövény is szenved a levéltetvek fertőzésétől.
Már kora tavasszal megjelennek, nagy területen tudnak elterjedni, nagy a táplálkozási potenciáljuk is hatalmas, ezért a levéltetvek legfontosabb természetes ellenségeinek számítanak. Jó szolgálatot tesznek pl. a vörösfejű alma levéltetű elleni védekezésben, de később is nagy hasznukat vehetjük; az év folyamán segítenek szabályozni a szürke alma levéltetű létszámát, vagy további fajokét.
Így csalogassuk őket a kertbe
Aki szeretné a kertjében segíteni, támogatni ezeket a hasznos segédeket, annak számos lehetőség áll a rendelkezésére.
A zengőlegyek különösen kedvelik az ernyősvirágzatúakat, így például a medvetalpat, az erdei turbolyát vagy a vadmurkot. Ezenfelül a podagrafű, a medvehagyma, a mocsári gólyahír, a galagonya, a fagyal, a kökény, a kúszó boglárka, a málna, a kecskefűz vagy a martilapu ültetésével is a kertbe vonzhatjuk a rovarokat.
Mivel a kifejlett zengőlegyek a virágokat látogatják, érdemes tartósan, eltérő időpontban virágzó növényeket ültetni, hogy mindig legyen, ami nyílik. A zengőlegyek nem keresik a mi ételeinket, nem “esznek” bele a palacsintába, szörpbe, mint a darazsak. A sövények, cserjék segítik a telelésüket, tápanyagot biztosítanak a szűkös időkben is.
Fontos, hogy kerüljük a rovarirtók használatát, erre nagyon érzékenyek a zengőlégy lárvák. Ajánlatos rovarhoteleket venni vagy barkácsolni, hogy segítsük az állatok kertbe telepedését.
A zengőlegyek természetes ellenségei a valódi fürkészdarazsak, a fullánkosdarazsak és a madarak, de a szitakötők és a rablólegyek is végzetesek lehetnek számukra. És nem utolsósorban az ember, aki összekeveri őket a darazsakkal, és ezért elszántan irtja a zengőlegyeket.
