Előhajtatás után május közepén már ki lehet ültetni!
A sokoldalú gyümölcszöldség az ágyás örökzöldje, hiszen egész nyáron biztosítja az utánpótlást a konyha számára. A szokatlan formájú, színű fajták gondoskodnak a változatosságról.
Cserépben szokás előhajtatni, majd május közepe és legkésőbb június vége között lehet kiültetni. Ha nem elég a hely, a növények egy részét helyezzük át nagy cserepekbe. Létezik egy hosszú cukkini fajta, amely hosszú hajtásaival akár 2 méter magas futórácsokat is meghódít.
A cukkini vízszükséglete a fő növekedési időszakban, vagyis júliusban és augusztusban a legmagasabb.
A gyenge megtermékenyülés az egyik leggyakoribb gond.
Ilyenkor a növényen kialakulnak ugyan a nőivarú virágok, de ezek rövid időn belül lehullnak. A fiatal gyümölcs hirtelen elkeskenyedik, megsárgul és lehull. Magasabb hőmérsékleten a hímivarú virágok pollenje elveszti termékenyítő képességét. Meleg vagy esős napokon a magas páratartalom miatt a pollen összetapad.
A lisztharmat is visszavetheti a termést. Gyakran az öreg leveleket támadja meg, a fiatalabbak egészségesek maradnak, és az életerős növény folyamatosan hajt. Biokertészeknek megelőzésként ajánlott a hígított zsurlóleveles vagy köményoldatos permetezés. Kiterjedt fertőzéseknél a kénes készítmények segítenek.
Ha minden rendben van, egy bokor hetente akár öt gyümölcsöt is hoz. Akkor szedjük le, amikor 10-20 cm hosszúságúak.
A patisszonnál és a rondininál ez 5-6 cm-es átmérőnek felel meg. A túlnövés elkerülése érdekében a növényeket 2-3 naponta vegyük szemügyre.
Ha néhány kiválasztott gyümölcsöt vetőmag nyerése céljából hagyunk teljesen megérni, ezek tekintélyes méretűre nőnek.
Hogy a gyümölcs belsejében a magok megértek-e, úgy tudjuk ellenőrizni, hogy ha a héját hüvelykujjunk körmével nem tudjuk megkarcolni, akkor az érési folyamat befejeződött.
A mag száraz, hűvös helyen tárolva 4-5 évig csírázóképes marad. Ha saját vetőmagot szeretnénk, akkor minden évben csak egyetlen magbiztos fajtát termesszünk. Mint minden tökféle, a cukkini is készségesen kereszteződik, és ezáltal elveszti a fajta jellegzetes tulajdonságát.
A cukkini egylaki, vagyis ugyanazon a növényen hím és nőivarú virágok is vannak. A hímivarú virág elől vékony, hosszú száron ül, a nőivarúnak rövid szára van, ami sok fajtánál még egy ideig szorosan kapcsolódik az érő gyümölcshöz.
A kehelyre pillantva jól megkülönböztethető a keskeny pollen-ecsetté összenőtt, hímivarú porzó és a vaskos nőivarú bibe.
A szedési időszak a korán érő fajtáknál a kiültetés után 5-6 héttel elkezdődött. A gyümölcsöt a szártő fölött 1 cm-re késsel vágjuk le. Olaszországban speciális fajtákat termesztenek, amelyeken főképpen hímivarú virágok alakulnak ki.
A vékony csíkokra vágott virágot fogyasztják salátában, olívaolajban sütve, vagy megtöltve és a sütőben megpárolva.
