A hímivarú virágból olyan sok van, hogy akár falatozhatunk is belőle.
Bár a tökvirág ízletes finomságnak számít, sokakban felmerül, hogy nem botorság-e leszedni a virágokat csak azért, hogy megegyük? Nem lenne jobb, ha hagynánk, hogy minden egyes virágból gyönyörű, dundi tök fejlődjön? Szép is lenne ez, ha valóban valamennyi virágból tök válna egyszer. A dolgok azonban a tök esetében kicsit másképp működnek. A tagadhatatlan humorérzettel megáldott anyatermészetnek köszönhetően ugyanis mind hímivarú, mind nőivarú virágok találhatók ugyanazon növény indáin. Ahhoz túlságosan távol helyezkednek el egymástól, hogy ne igényelnének egy kis segítséget a bébitök megfogantatásához. Az alábbiakból kiderülnek a részletek!
A tök hímivarú és nőivarú virágai
Amikor gyerekként a virágok megporzásáról tanultunk, mindannyiunkban megmaradtak a méhek és madarak fontosságáról szóló fejezetek. A tökfélék esetében a fő hangsúly a méheken van. Függetlenül attól, hogy cukkiniről van-e szó, pézsmatökről, makktökről vagy éppen spárgatökről, mindannyiban van valami közös. Mégpedig az, hogy rendelkeznek mind hímivarú, mind nőivarú virágokkal, és az egyik hiányában, no meg a szorgos méhek ténykedése nélkül nem kerülhetnének tökfélékből készült ételek az asztalunkra.
Hogy hogyan is működik mindez? Amikor a hímivarú virág szirmot bont, rövid időn belül megtalálják a méhek és teszik az ilyenkor megszokott dolgukat, azaz nektárgyűjtésbe fognak. És amíg a virág belsejében ügyködnek, a porzókról a virágpor (pollen) a szőrös kis lábaikra tapad. Amikor a méh továbbzúg és egy másik, történetesen nőivarú virágon landol, a lábára tapadt virágpor egy része lehull és megtermékenyíti a nőivarú virágot. A nőivarú virágból pedig idővel termés fejlődik. A hímivarú virág miután elvégezte a maga dolgát ebben a folyamatban, tulajdonképpen haszontalanná válik. Azaz dehogyis: ilyenkor már nyugodtan leszedhetjük és vihetjük is a konyhába!
A tök hímivarú és nőivarú virágainak megkülönböztetése
Hogy hogyan tudunk különbséget tenni a tökfélék hímivarú és nőivarú virágai között? Valójában nem bonyolult a dolog. A nőivarú virágok rendszerint a növény tövének közelében jelennek meg. Vizsgáljuk meg a virágnak azt a részét, ahol a növény szárához kapcsolódik. A nőivarú tökvirágok alsó felén egy még embrionális állapotban lévő apró, duzzadt terméskezdeményt fedezhetünk fel. Ebből fog kifejlődni a termés, feltéve, hogy a méhek is teszik, amit tenniük kell. A hímivarú virágok jóval hivalkodóbbak és magakelletőbbek, és jellemzően a hosszú, vékony száron ülnek. A hímivarú virágokból jóval több van, mint nőivarú virágból és korábban is kezdenek szirmot bontani.
A hímivarú virágok tehát azok, amelyeket leszüretelhetünk és bundába forgatva forró vajban kisüthetünk. Csak arra figyeljünk oda, hogy ne szedjünk le túl sokat. Hagyjunk belőlük a méheknek, no meg a rájuk kiváltképp áhítozó nőivarú virágoknak.
