Nem csak a diétás hatásairól van szó, hanem vitamintartalmáról is, már ha megadjuk a módját a termesztésének és a megfelelő elkészítésének.
A cukkini nyáron termő tökféle. Az amerikai kontinensről származik, mégis a legtöbben gondolatban először európai ételekkel társítják. Az 1900-as évek végén került át Európába, ahol a francia és olasz konyhákban hamarosan mint divatos ételek különleges hozzávalója jelent meg. Alakja az uborkáéra emlékeztet, színe a sárgászöldtől a sötétzöldig terjed.
A cukkini számára a 5,8-6,8 közötti pH-értékű, magas szervesanyag-tartalmú talaj az ideális. Ellentétben erőteljesen burjánzó unokatestvérével, a sütőtökkel, a cukkini rövidebb, bokorszerű indákat nevel.
Nyári tökféleként kedveli a meleg, legalább 21 °C-os talajt; a fagyra igen érzékeny. Ezért mindenképpen csak az utolsó fagynap elmúltával vessük el a cukkini magjait laza talajból halmozott kis kupacokba. Magvetés esetén minden kis halomba 3-4 db magot vessünk, a halmok közötti távolság pedig 100-120 cm legyen. Amikor az apró növények körülbelül 6-8 cm magasak, ritkítsuk meg azokat, hogy egy-egy halmon csak 2 növény maradjon. A magokat a lakásban is kicsírázathatjuk, majd a palántákat kiültethetjük a kertbe, amikor beköszönt a meleg időjárás.
A cukkini tápértékére vonatkozó adatok
100 gramm cukkini a következőket tartalmazza:
- Kalória: 16
- C-vitamin: 8,8 mg
- Szénhidrátok: 3,3 g
- Rost: 1,2 g
- Fehérje: 1,2 g
- Zsír: 0,1 g
A cukkini hatása az egészségre
A cukkininek magas a C-vitamin- és a luteintartalma, így kiváló hatással van a szemre és segíti a véraláfutások, zúzódások gyógyulását. Nagyon alacsony a kalóriatartalma, viszont tartalmaz élelmi rostot és fehérjét. Mindez ideális "diétás" élelmiszerré teszi, amely elősegíti a vastagbél egészségének a megőrzését. A-vitamin-, folsav- és káliumtartalmának köszönhetően a szív egészségét is óvja.
A-vitamin-, folsav- és káliumtartalma fontos szerepet játszik továbbá a rák megelőzésében is. Egyes kutatások szerint a cukkini fogyasztása a férfiaknál segíti megelőzni a jóindulatú prosztata-megnagyobbodást.
A cukkini elkészítése
A legtöbb esetben a cukkinit még fiatalon, zsengén érdemes leszedni, amikor a hossza még nem éri el a 20 cm-t. Akár 90 cm hosszúra is megnőhet egy-egy termés, de ekkor már túlságosan fás, kemény a fogyasztáshoz. Selejtezzük ki azokat, amelyeknek sérült, repedt a külsejük (= mihamarabb együk meg), mivel ezek a termések igen gyorsan rothadásnak indulhatnak.
Nyersen is felszeletelhetjük. Sokan szeretik meghámozni, majd apróra vágva salátákhoz keverni. A legtöbb lutein azonban a cukkini héjában található.
Megfőzve is igen ízletes. Olyan ételekben is megtalálható, mint például a lecsó (vagy ratatouille), de kenyérfélékbe, muffinokba is belesüthetjük. Apró kockákra felaprítva spagetti ételek kiegészítője, de akár még pizzafeltét is válhat belőle. Olívaolajon megpirítva szezámmaggal finom köretet alkot.
Hogy minél tovább eltartható legyen, mosatlanul, zárható zacskóba téve tároljuk a hűtőben. Fogyasztás előtt óvatosan mossuk meg a külsejét, vágjuk le a két végét, majd szeleteljük fel vagy aprítsuk fel vékony csíkokra.
A finomra reszelt cukkini pompás módja annak, hogyan csempésszünk titokban a család étrendjébe, például a kenyérre kenhető vajkrémekbe egy kis "zöldséget". A cukkini magját sem nem feltétlenül kell kidobnunk, meg is piríthatjuk. Apróra vágva belekeverhetjük mártásokba, illetve saláták tetejére szórhatjuk.
Korábbi cukkinis cikkeink:
Cukkiniből készül az extravagáns és ultragyors édesség