Népi megfigyelések.
Minden hobbikertész tudja, hogy májusban még nincs itt a nyár: a hónap közepén jönnek a fagyosszentek, amelyek kipusztíthatják a hidegre érzékeny növényeket. A régi paraszti bölcsesség szerint a fagyérzékeny növények vetése is tilos ezen dátum előtt. Ez a tanács egykoron valóban nagyon fontos volt, mert a talajmenti fagy könnyen tönkretehette a korai vetést.
A fagyosszentek a magyar népi hagyomány szerint: Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.) és Bonifác (május 14.), de helyenként Zsófiától is fagyot várnak (május 15.). Akad, ahol Orbán napjával zárulnak a hideg napok (május 25.). Európa számos országában hasonlóan vélekednek, de némileg eltérő dátumokkal (a franciáknál például már május 11-én lehűlést jósolnak).
Noha ezek a bölcsességek többszáz éves időjárási megfigyeléseken alapszanak, az kétségtelen, hogy a hőmérséklet gyakran csökken májusban, csak éppen napjainkban ez inkább május 20. és 25. közé esik.
Minek köszönhető ez az eltérés?
A különbségnek nem sok köze van a globális klímaváltozáshoz, annál inkább a naptárreformhoz. VIII. Gergely pápa 1582-es korrekcióját követően a korábbi május 15-e ma valójában május 23-ának felel meg. A régi megfigyelés ugyanis még a naptárreform előtt esett május közepére.
Az tény, hogy május 20. körül a rövid ideig tartó, néhány fokos hőmérsékletesés nem szokatlan, azonban május első hete után a 0 °C alá eső, fagyos éjszakai hőmérséklet már nem jellemző. Kivételek persze vannak, például a fagyzugok, fagyveszélyes régiók, völgyek.
Érdemes május 25-ig várni, ha biztosra szeretnénk menni a fagyérzékeny növények kiültetésével, kivitelével. Mindenekelőtt figyeljük az időjárásjelentést! Azokon az estéken, amikor már naplemente után 8 °C alatt van a hőmérséklet és az égbolt felhőtlen, szintén éjszakai fagyra számíthatunk. Ilyenkor vagy hozzuk be az érzékeny növényeket, vagy takarjuk be azokat!
