Szüretelj édes, piros gyümölcsöt a saját kertedben, teraszodon.
Könnyen lehet, hogy ha a különböző gyümölcsök rajongótáborának méretét vizsgálnánk, a szamóca nyerné a versenyt. A piros, édes gyümölcsöt szeretjük nyersen, desszertekben, tejszínhabbal, lekvárként, mindenhogyan. Fokozzuk az élvezeteket, termesszük saját magunk a szamócánkat!
A szamóca termesztése nem ördöngösség, akár a teraszon is elkezdhetjük, egy dézsában. Az első szabály, hogy mindig tartsuk gyommentesen a környékét, a tövek között a talajt szalmával, lekaszált fűvel vagy fűrészporral letakarhatjuk, hogy elkerüljük a gyümölcsszennyeződést, ez a módszer az igen elterjedt gyümölcsrothadás ellen is véd. Fontos, hogy a folyamatosan képződő ostorindákat lemetsszük, mert akadályozzák a kapálást és mivel sok tápanyagot fogyasztanak, csökkentik a bogyók tömegét és apróbbá teszik azokat. Az indák megtartása csak akkor indokolt, ha szaporítóanyagnak neveljük őket. A szamócaültetvény kapálása, egyéb talajművelése 3-5 cm-nél ne legyen mélyebb, mert az már jelentősen károsíthatja a gyökérzónát. Akár egyszer termő, akár folyton termő fajtát választunk, meghálálja a törődést, trágyázást. Talajban nem túl válogatós, előnyben részesíti az enyhén savanyú, tápanyaggal ellátott, levegős talajokat.
Tartsuk szem előtt, hogy szamóca a vízigényes gyümölcsök közé tartozik! A hazai klimatikus viszonyok nem biztosítják számára a kellő csapadékot, ezért nagyon fontos öntöznünk a töveket. Csak így remélhetünk kellő nagyságú bogyókat. A szamóca vízigénye a bogyó fejlődésekor és érésekor, valamint a szüret utáni rügydifferenciálódás idején a legmagasabb. Hazánkban legelterjedtebb öntözési módok az esőztető és a csepegtető öntözés. Az esőztető öntözés növeli a botritiszes megbetegedés kockázatát. A csepegtető öntözés előnye, hogy víztakarékos, viszont kialakítása költésegesebb. A szamóca a pangó vizet még egy-két napig sem viseli el gyökérkárosodás nélkül.
A szamóca körüli munkákat a szüret után se hagyjuk abba! A szüret utáni lombeltávolítása is számos előnnyel jár, eredményeként a virágrügyek kifejlődése, és így a jövő évi termésmennyiség kedvezőbb lesz. A szamóca ültetésének két fő időszaka ismert, tavasszal (március végétől-május végéig) és nyár végén (augusztusban) célszerű kiültetni, de tulajdonképpen máskor sincs akadálya. A tövek mind fejlettségben, mind pedig termésmennyiségben 3 év alatt érik el a csúcsot. Ezt követően a tő öregedésnek indul, megújulása vontatottá válik, termés mennyisége, mérete és minősége csökken.
Népszerű fajta a koraiak közül a Gorella, majd a május végén érő Elsanta, kicsit később a Pocahontas, a Senga Sengana, vagy a késiek közül a Souvenir.
