Jobb később, mint soha! – szól a mondás, amely nagyon illik a magvetésre. A zöldségfélék sokféle szaporítási módszere közül kora tavasszal a magvetés és a palántanevelés a leggyakoribb és a leggazdaságosabb.
A magvetés a talajműveléssel kezdődik: az ősszel felásott talaj rögeit és göröngyeit a tél fagya és a hótakaró elaprózta és most a gereblye fokai alatt engedelmesen alakul ki az aprómorzsás, a magokat barátságosan fogadó termőtalaj. A családi kertben célszerű 120 cm széles ágyásokat kialakítani, mert ez lehetővé teszi, hogy a közöttük meghagyott, 60 cm széles úton lehessen közlekedni és anélkül, hogy az ágyás talajára lépnénk tudjuk az ápolási munkákat elvégezni.
Milyen fajtájú magvakat vessünk?
A vetőmagok fajtáját gondosan, a helyi körülményeknek és a család fogyasztási igényeinek megfelelően kell kiválasztani és megbízható helyről beszerezni. Ne fogadjanak el barátoktól, jó szándékú ismerősöktől vetőmagot, mert ebből – tapasztalataim szerint – gyakran származik bonyodalom például azért, mert az adományozó termelési sikerekről számolt be, de a termett mag hibrid anyanövényről származott, amely tudvalevőleg nem örökíti az elődök előnyös tulajdonságait.
(Itt jegyezném meg, hogy legutóbb, amikor hibrid vetőmagokról beszéltem, sokan azt kérdezték tőlem, miért kampányolok a „gazdag" vetőmaggyártók érdekében. Sokan ugyanis a hibrid növényektől idegenkednek. Pedig a hibrid azt jelenti, hogy a különböző fajú növények egymással kereszteződtek és az utódnövény mindkét szülő tulajdonságait hordozza. Ezt a nemesítők gyakran az előnyös tulajdonságok erősítésére használják. Nem állnak tehát a hibrid technológia hátterében gonosz szándékok, se leselkedő veszélyek. Azt azonban érdemes tudni, hogy a jellemzően F1 megjelölésű hibrid fajtákból nem érdemes magot fogni jövő évre, mert az utódnemzedék nem biztos, hogy egyöntetű lesz.)
Mikor kezdjük a magvetést?
Minden zöldségfélének elegendő tenyészterületet kell biztosítani. A sűrű vetés pazarolja a magot, mert később ki kell egyelni a vetést ahhoz, hogy a megmaradó növények kifejlődhessenek, a ritka vetés pedig a termőhely kihasználtságát csökkenti.
Amint feljebb említettem, a magvetést korán, kedvező időjárás esetén már március elején meg kell kezdeni az úgynevezett hidegtűrő növényekkel. Ezek kicsíráznak és egy később bekövetkező átmeneti fagyot is károsodás nélkül átvészelnek, gyorsan kifejlődnek és fogyaszthatóvá válnak. A magaságyakban még korábban lehet a magvetést elkezdeni, mert ott a meleg talaj ellensúlyozza az időjárás kedvezőtlen hatását.
Mit érdemes magról vetni?
A hidegtűrő zöldségfélék közé tartozik a zöldborsó, amelynek a korábbi, kifejtő fajtáinak a magja alkalmas korai termesztésre. Jól tűri az átmeneti hőcsökkenést a cukorborsó is, amelynek az az előnye, hogy a magját nem kell kifejteni, mert az a hüvellyel együtt főzhető meg és fogyasztható el. Korán kell a földbe kerülnie a tavaszi salátafélék magjainak is; manapság a fejes saláta mellett sokféle egyéb, igen jó ízű saláta is jól megterem a családi kertekben.
Ha valamit nehéz vetni, bevethetünk trükköket is...
Fontos, hogy korán vessük el a lassan csírázó sárgarépa magjait. Ez némi gyakorlatot is követel, mert az apró magokat nem könnyű a kihúzott vetőbarázdában a kívánt tőtávolságra elvetni, ezért érdemes a magokat csirízzel (liszt és víz keveréke) papírcsíkra ragasztani és azt fektetni a vetőbarázdába. Korai felhasználásra valók a rövid gyökértestet fejlesztő, de igen zamatos, nyers fogyasztásra is alkalmas karotta fajták.
Vöröshagymát dughagymáról
Házikertbe még mindig célszerű a vöröshagymát dughagymáról termelni. A nagyobb hagymákból korai zöldhagyma lesz, az apróból pedig tárolásra is alkalmas, étkezési hagymák fejlődnek. Korán kell elvetni az ugyancsak lassan csírázó metélő hagyma és a nyári póréhagyma magjait is. Ugyancsak a korán vethető zöldségfélék közé tartozik a hónapos retek, a spenót és a sóska is.
Nem szokás a zöldségfélék közé sorolni, mégis itt említem meg az étkezési mákot, amely akkor ad jó termést, ha a magja korán kerül a földbe! Március végén, április elején lehet elkezdeni a burgonya ültetését is; a vetőgumókat ajánlatos előcsíráztatni. 14-16 °C fokos hőmérsékleten, szórt fény mellett két hét alatt a gumók rövid, egészséges, vastag csírát fejlesztenek.
