A datolyaszilva (Diospyros kaki) a tél egyik legédesebb csodája – de csak akkor, ha megvárjuk, míg valóban megérik. Mert valljuk be: aki valaha kóstolt éretlen datolyaszilvát, az nem felejti el azt a fanyar, szájösszehúzó érzést, ami után percekig nem lehetett beszélni. Igen, ez a gyümölcs nem viccel: csak akkor mutatja meg igazi arcát, ha türelmesek vagyunk vele.
A datolyaszilva sok kertben ma már rendszeresen terem, de a mi klímánkon a fagyok előtt muszáj leszedni, különben a gyümölcs megfagyhat és élvezhetetlenné válik. Ezért a legnagyobb kérdés mindig ugyanaz: mikor szedjük le és mikor lesz igazán finom? A válasz attól is függ, mennyire vagyunk türelmes típusok.
A sietség útja: keményen leszedve, zacskóban érlelve
Ha nem bírod kivárni, míg a fán magától megpuhul, van egy kis trükk, amivel gyorsíthatsz a folyamaton. Szedd le a kemény, narancsszínű gyümölcsöket, tedd őket egy zacskóba, mellé pedig egy almát vagy banánt – és hagyd pár napig szobahőmérsékleten. Az érett alma vagy a banán etiléngázt bocsát ki, ami segít a datolyaszilvának gyorsabban beérni. Olyan ez, mint egy baráti noszogatás: „Na, ideje megédesedni, pajtás!”
Általában 3–5 nap alatt a gyümölcs puha, mézédes és kanállal is ehető lesz. A héja ilyenkor szinte áttetsző, a belseje pedig selymes és illatos. És igen, végre eltűnik az a hírhedt fanyarság.
A türelem útja: megérni hagyni a fán vagy a polcon
Aki ráér és szereti a természet tempóját, annak érdemes kivárni. A datolyaszilva ugyanis a fán is képes beérni, és sokan úgy tartják, a dér után lesz igazán különleges. A hideg hatására a csersavtartalma csökken, így az íze lágyabbá, édeskéssé válik. Más kertészek azonban nem javasolják, hogy a gyümölcsöt a fán hagyjuk a fagyokig, mert a mi éghajlatunkon a hideg könnyen ront az állagán, a gyümölcs néha üveges, pépes vagy íztelen lesz. Érdemes tehát kísérletezni: néhány szemet a fán hagyni, a többit pedig leszedni és biztonságban, melegen utóérlelni. Ha viszont már leszedted, egyszerűen hagyd egy tálban a konyhapulton, és várd meg, amíg a héja ráncosodni kezd. Ez annak a jele, hogy a gyümölcs elérte a csúcspontját.
A természet útja kicsit lassabb – akár 1-2 hét is kellhet hozzá –, de a végeredmény mennyei. Olyan édes lesz, mintha maga a napsütés bújt volna bele.
Kemény vagy puha? Mindkettőnek megvan a maga ideje
Nem minden datolyaszilva egyforma: vannak fajták, amiket keményen is lehet fogyasztani (ilyen például a Fuyu), és vannak, amiket csak teljesen puhán érdemes megkóstolni (mint a Hachiya). Ha bizonytalan vagy, inkább várj még egy kicsit – a túl korán leszedett gyümölcs nem hálálja meg a sietséget.
Nemcsak finom, hanem tápláló is – ezért érdemes a datolyaszilvát éretten fogyasztani
Ha valaha ettél már érett datolyaszilvát, biztosan emlékszel arra a különleges, mézédes, selymes ízére – de azt talán kevesebben tudják, hogy a datolyaszilva nemcsak ínyencség, hanem igazi tápanyagbomba is. Az érett gyümölcs tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal és rosttal, így nemcsak az ízlelőbimbóinknak, hanem a szervezetünknek is jót tesz.
A narancsszínű gyümölcsben bőségesen található az A-vitamin előanyaga, a béta-karotin, mi jótékonyan hat a látásra, a bőrre és az immunrendszerre. Emellett C- és E-vitaminban is gazdag, így az őszi-téli időszakban különösen jó választás a védekezőképesség erősítésére. Ásványi anyagai közül a kálium emelhető ki, de vasat, magnéziumot és kalciumot is tartalmaz.
Rosttartalma segíti az emésztést, miközben szinte alig van benne zsír, energiáját pedig a természetes cukrok adják – 100 grammonként nagyjából 70–80 kilokalóriát tartalmaz. Ezért remek könnyű, de tápláló nasi, akár sportolás után, akár desszertként.
Érdemes azonban megvárni, míg a datolyaszilva teljesen beérik: ilyenkor bomlik le a csersav, ami az éretlen gyümölcs fanyarságát okozza. Amikor a héja alatt a húsa már szinte lekváros állagú, akkor nemcsak az íze lesz mennyei, hanem a beltartalmi értéke is ekkor a legmagasabb.
A datolyaszilva tanulsága
Ez a gyümölcs megtanít arra, amit a kertészek rég tudnak: a legjobb dolgokhoz idő kell. Lehet gyorsítani egy almával vagy banánnal, de az igazi élmény azoké, akik megvárják, míg a természet maga mondja: most! Mert amikor a datolyaszilva végre megadja magát, és édes, puha, illatos lesz – akkor az ember is egy kicsit meglágyul tőle.
És talán ez a tél legszebb pillanata: amikor egy egyszerű gyümölcs emlékeztet rá, hogy a türelem tényleg édes gyümölcsöt terem.
