Takarás és öntözés.
Annak érdekében, hogy őszre megfelelő minőségű komposztot kapjunk, nyáron sem szabad magára hagynunk a komposztálónkat. IIyenkor ugyanis könnyen túlmelegszik vagy kiszárad a szerves hulladékok kupaca. Tekintsük át, hogy mire kell odafigyelnünk!
1. Válasszunk megfelelő helyet a komposztáló számára
Optimális egy félárnyékos, szélvédett terület a komposzthalom számára. A túlságosan napsütötte, huzatos helyen gyorsan kiszárad.
2. Gondoskodjunk a nyári védelemről
Érdemes a komposztot takarni egy lég- és vízáteresztő fátyolfóliával annak érdekében, hogy a forró napokon a párolgást csökkentsük, illetve hogy a nagyon erős esőzéseknél a túlnedvesedést megakadályozzuk – ezek ugyanis megállíthatják a lebomlás, rothadás folyamatát.
3. Ügyeljünk a megfelelő vízellátottságra
A komposzt mikroorganizmusai nem működnek jól szárazság esetén, ezért a komposztot locsolni szükséges az aszályos időszakban.
4. Kétség esetén érdemes a hőmérsékletet mérni
Érdemes hőmérőt használni annak megállapítására, hogy a komposztáló jól működik-e, vagy épp kiszáradás esetleg túlmelegedés előtt áll. Az optimális hőmérséklet 60 és 70 °C között van. A kerti komposztáló hőmérséklete kis mérete miatt általában kevésbé erősen emelkedik, de a mag területén akár a 45 °C-ot is elérheti. A karunkkal benyúlva is ellenőrizhetjük hozzávetőlegesen a hőmérsékletet és nedvességet.
Amennyiben a komposzt büdösödik, azt leggyakrabban a nedves hulladékok túl magas aránya okozza. Ilyenek például a friss fű, a gyümölcs- és zöldségdarabok, amelyek túl tömörek és rossz szellőzést biztosítanak. A nedves anyagokat mindig rétegezzük száraz, terjedelmes anyagokkal, például aprított ágakkal, gallyakkal, elszáradt virágszárakkal, így elegendő levegő és oxigén tud a komposzthalomba jutni, a bomlás nem áll le.
