Kétség nem férhet hozzá, hogy a komposzthalom a kert egyik leghasznosabb része. Gondot akkor okozhat, ha egyszer csak erősebb szagot kezd árasztani.
Ilyenkor felmerül a kérdés: mi okozza a bűzt és legfőképpen, mit tehetünk ellene? A bűzölgő komposzt ellen szerencsére több megoldás is létezik, lássuk, milyen lehetőségeink vannak!
A komposztnak van szaga?
Egy megfelelően érlelődő komposzthalomnak nincs kellemetlen szaga. Rendszerint földillatot érzünk, és ha nem, akkor ez azt jelenti, hogy valami nincs rendben. Nem megfelelő a hőképződés a halomban, illetve nem a megfelelő ütemben zajlik a szerves anyagok lebomlása.
A fentiek alól létezik persze kivétel, ha például trágyát is komposztálunk a halomban. Ez bizonyos szaghatással jár a lebomlás egy bizonyos pontjáig. Ha el szeretnénk nyomni a komposztálódó trágya szagát, szórjunk a komposzthalom tetejére 20-30 cm vastagon szalmát, leveleket vagy (nem fényes) újságpapírt. Ezzel jelentősen csökken a trágyaszag.
Miért szaglik a komposzt?
Ha a komposztnak rossz szaga van, ez azt jelzi, hogy bizonyos tekintetben felborult az egészséges egyensúly a halomban. A komposztálás egymást követő szakaszai arra szolgálnak, hogy elősegítsék a szerves anyagok gyorsabb lebomlását, illetve - mintegy a folyamat mellékhatásaként - megszüntessék a komposzt bántó szagát.
Ha például túl sok a komposztban a nitrogénben dús zöldféle, nem szellőzik elég jól a halom, túlságosan nyirkos, illetve nincs elég jól átforgatva, mindez oka lehet a kellemetlen szag kialakulásának.
Hogyan szüntessük meg a komposzthalom kellemetlen szagát?
A lényeg, hogy akkor sikerül megszüntetnünk a komposzthalom rossz szagát, ha az azt kiváltó okot szüntetjük meg. Íme tehát a leggyakoribb okok, amelyek felelősek a bűz kialakulásáért:
Túl sok zöldféle
Ha túl sok a zöldféle a komposzthalomban, csatorna- vagy ammóniaszagot fog árasztani. Ez azt jelzi, hogy a barna és a zöld növényi anyagok aránya nem megfelelő a halomban. Visszaállíthatjuk az egészséges egyensúlyt, ha leveleket, (nem fényes, nem színes) újságpapírt, illetve szalmát keverünk a komposztba.
A komposzthalom összetömörödött
A komposzthalmot át kell, hogy tudja járni a levegő, hogy a szerves anyagok lebomlása a megfelelő legyen. Ha a halom a kelleténél jobban összeesik, elkezd szaglani. Az elégtelen légáramlás eredményeként orrfacsaró rothadásszag vagy záptojásszag kezd terjengeni. A megoldás a problémára a komposzt átforgatása. Avarral vagy szénával levegősebbé tehetjük a halmot és egyúttal megelőzhetjük az újbóli összetömörödését is.
Túl sok nedvesség
Gyakori jelenség, hogy a komposzthalom tavasszal bűzleni kezd. Ezt az esőzések okozzák, amelyek következtében a komposzthalom túl nyirkossá válik. Szellőzni sem tud megfelelően, az egyéb mellékhatások pedig ugyanazok, mint az összetömörödött halom esetében. A túl nyirkos komposzthalom pöcegödör-, illetve záptojásszagot áraszt, állaga nyálkás, színe sötét algazöld. Ez esetben is alaposan forgassuk át a komposztot, keverjünk bele száraz szerves anyagokat, hogy azok magukba tudják szívni a nedvesség nagy részét.
A különböző anyagok rétegződése
Esetenként előfordul, hogy bár egyensúlyban vannak a zöld és barna növényi anyagok, ezek egymásra rétegződve kerültek a komposzthalomba. Ha a zöld és a barna növényi részek egymástól elszigetelődnek, elégtelen lesz a lebomlás, ráadásként a halom kellemetlen csatorna-, illetve ammóniaszagot kezd árasztani. A megoldás egyszerű: gondosan forgassuk át a halmot.
Összefoglalva elmondhatjuk tehát, hogy a komposzthalom megfelelő karbantartása, azaz a halom rendszeres átforgatása, illetve a bele kerülő különböző anyagok egyensúlyban tartása nagyban segít megelőzni a kellemetlen szagok kialakulását.
