Jól gondoljuk át a rododendron ültetését.
Van, aki forrón szereti: míg egyes növények örülnek az egyre melegebb nyaraknak és teleknek, mások középtávon a forróság és aszályos időszak vesztesei lesznek.
A klímaváltozás nem a semmiből jött hirtelen: a felmelegedés folyamata már régen elkezdődött. A biológusok évek óta figyelemmel kísérik Európa növényvilágát, a melegkedvelő fajok terjedését és a hideget szerető fajok háttérbe szorulását. A kutatók egy csoportja, köztük a - Potsdami Klímaváltozást Kutató Intézet munkatársai – számítógépes előrejelzések segítségével szimulálta, hogy várhatóan miként zajlik majd a folyamat tovább. Az eredmény döbbenetes: 2080-ra Németországban például minden ötödik növényfaj elveszíti a jelenleg elfoglalt területének egy részét.
A klímaváltozás egyik nagy vesztese a mocsári gólyahír (Caltha palustris). Nedves réteken és árkokban találkozhatunk vele, de sok kertbarát ülteti ezt a bájos évelőt a kerti tavacska köré is. Amennyiben a hőmérséklet tovább fog emelkedni, az éghajlatkutatók szerint a mocsári gólyahír megfogyatkozik, a ritkán előforduló növények közé fog tartozni, súlyos állományvesztés fenyegeti. Egyes régiókban, lokálisan el is tűnhet a szép sárga virág, vélhetően észak felé, Skandinávia irányába próbál majd terjeszkedni.
Előny a melegkedvelőknél
Az éghajlatváltozás tipikus győztese a dió (Juglans regia). Közép- és Kelet-Európában nem csak a természetben találjuk meg vadon, de a kertekben is megkerülhetetlen fafajunk. Mivel a Földközi-tenger vidékéről, Kis-Ázsiából származik, jól bírja a forró, száraz nyarakat is. A melegedéssel együtt azokon a helyeken is elterjedhet, ahol eddig esetleg a téli fagy károsította.
Azonban a helyzet nem ennyire egyértelmű, nem minden melegkedvelő növény fog jól járni az éghajlatváltozással. A telek várhatóan enyhébbek lesznek a jövőben, számos régióban azonban csapadékosabbak is, a nyári hónapokban viszont kevesebb eső várható. A szárazságot kedvelő fajok, így például a korbácsliliomok (Eremurus), az ökörfarkkórók (Verbascum), vagy a kék sudárzsálya (Perovskia) olyan talajt igényelnek, amelyből a felesleges víz gyorsan eltávozik a mélyebb rétegekbe. Ha a víz felgyűlik, pang, az a gombabetegségek megjelenését hozza magával. Ezért az agyagos talajokon növő növények lesznek előnyben a száraz nyarakon ugyanúgy, mint a csapadékos teleken.
Jobban járnak majd a robosztus fajok is, mint például a fenyőfélék, a ginkgo, az orgona, a fanyarka, a boróka. Mélyebbre hatoló gyökereikkel a rózsák is képesek olyan talajrétegeket elérni, ahol még találnak szárazság idején is tartalék vizet. Ráadásul a száraz nyarakon a gombafertőzések kockázata is csökken, ezért a rózsák ültetése mindenképpen ajánlatos lesz a jövőben is. A robosztusabb hagymások, íriszek a tápanyagokat és vizet raktározó hagymájuk segítségével élik túl a szárazabb időszakokat.
Nehéz idők járnak a rododendronokra
A népszerű hortenziák és rododendronok is küzdelmes időszakra számíthatnak. Ezeknek a virágos cserjéknek olyan talajra van szükségük, amely mindig nedves, nyirkos egy kicsit. A forró, száraz nyarakat csak öntözéssel élik túl, ez nem csak azért okoz gondot, mert az egekbe szökhet a vízszámla, hanem azért is, mert az aszályos időszakokban locsolási tilalmat szoktak bevezetni.
Felértékelődik tehát a hely jelentősége: ha a régióban egyébként is kevés a csapadék, ne ültessünk rododendront. Az ültetésnél pedig tartsuk szem előtt, hogy védettebb helyet keressünk, például a házfal oldalában vagy nagyobb fák tövében. Szárazság, aszályos időszak esetén figyelni, vigyázni kell a rododendronokra. Ajánlatos a növény töve körül kéreggel, mulccsal fedni a talajt.
