Szabályok és kivételek.
Visszatérő dilemma: szükséges-e ősszel trágyázni? A válasz messze nem egyértelmű: függ a növénytől, a talajtól és a szállított tápanyagoktól is.
A komposzt elsősorban foszforban és káliumban gazdag. Mindkettő alig mosódik ki, a kálium pedig ősszel különösen előnyös a növények számára. Ideális, ha zöldtárgyát vetünk a komposztra és tavasszal a kettőt (a komposztot és a trágyanövényt) együtt dolgozzuk be a talajba.
Elsősorban a tavasz folyamán, de még nyáron is minden növekszik, hajt a kertben. Ősszel azonban a növények többsége nyugalomba vonul. A tápanyagban gazdag trágyázás a bokrok, évelők, fák számára ilyenkor nem ajánlatos, mivel a növényt további növekedésre ösztönzi, hamis jelzést adva. A friss hajtások pedig nem tudnak a tél kezdetéig fásodni és emiatt a fagy károsítja őket. Így aztán nem meglepő, hogy ilyenkor az egész növény sérül.
A hideg fokozódásakor a növények anyagcseréje lassul, alig vesznek fel tápanyagot, a csapadék pedig a mélyebb rétegekbe mossa a nitrogént, ami akár a talajvízbe is eljuthat. Természetesen nem létezik szabály kivétel nélkül: a leandernél és más örökzöldeknél például a kései nitrogéntrágyázás a télállóságot is növelheti.
Alapvetően egy őszi nitrogéntrágya hasznos lehet a kései termények számára: például a fodroskel, a kelbimbó vagy a madársaláta télen is növekedik és emiatt tápanyagra van szüksége. Amikor az öreg levelek világosodnak, sárgulnak, ideje némi nitrogént dolgoznunk a talajba. A gyorsan felszívódó trágyák, például a vinasz oldat hatékony lehet. Ez az erjesztett cukorrépa melasz főként nitrogént és káliumot tartalmaz, és minden olyan növénynél érdemes lehet alkalmazni, amely legalább 4 hétig nő és levéltömeget hoz.
