Kontroll a teleltetésnél.
A leandert legjobb egy világos, de hűvös helyen átteleltetni. Ameddig csak lehet, hagyjuk a szabadban, hogy ezzel is elejét vegyük a kártevők felszaporodásának! A teleltetőhelyen is rendszeresen ellenőrizzük az egészségi állapotát, különösen a melegebb lépcsőházban, télikertben mehet tönkre hamar a növény, ha belepik a takácsatkák.
Rákos daganatok
A leanderrákot a növény egyik legveszélyesebb betegségének tartják. Ez a kórt a Pseudomonas nemzetségbe tartozó baktériumok okozzák. Az első tünetek általában barnásfekete, halványsárga foltok a leveleken. Ezek később kinyílnak és kicsi, kerek, csomós növekedések indulnak. A hajtásokon és a törzsön először barna foltok jelennek meg, amelyek berepednek és különböző formájú és nagyságú, karfiolszerű burjánzások alakulnak ki, nem ritkán elhalnak a fedő hajtásrészek. A virágokban is lehetséges burjánzás.
A fertőzött részek erőteljes visszavágása segíthet, a fertőzés mértékétől függően. A metszőollót alaposan fertőtlenítsük, és a levágott részektől szabaduljunk meg, ne dobjuk a komposztra.
Veszedelmes takácsatka
A közönséges takácsatka kártétele könnyen felismerhető: a levelek fonákján szívogatása hatására fehéres-sárgás-szürkés foltok jelennek meg. Súlyos esetben a levelek sárgulnak, lehullanak. Nagyítóval a kártevőt is megtalálhatjuk: egy kicsi, sárgás-barnáspiros, pókszerű atkát. A felszaporodásának a meleg, száraz időjárás kedvez.
A takácsatka a petétől a kifejlett állatig több fejlődési stádiumon megy keresztül. A fejlődés időtartama a hőmérséklettől és a levegő páratartalmától függ, 23 °C-on és 70%-os páratartalom esetén például csak 5 napig tart. Magasabb páratartalom és alacsonyabb hőmérséklet mellett ez hosszabb időt vesz igénybe. Száraz, meleg nyarakon tehát tömegesen ellepheti az atka a növényt, de túl meleg telelőhelyen is felszaporodhat. Megelőzésként ügyeljünk a növény optimális víz- és tápanyagellátottságára. Atkák ellen csak speciális rovarölő szerekhatnak: Floramite, Nissorun, Sanmite.
Tetvek a növényen
Különösen a hajtáscsúcsokon és a virágszárakon, később a levelek fonákján is találhatunk sárga és fekete leander levéltetveket (Aphis nerii), gyakran egész kolóniákat. A kifejlett példányok kb. 2,5 mm nagyok és leginkább szűznemzéssel szaporodnak. Ez azt eredményezi, hogy rövid idő alatt létrejön egy új generáció, képes nagyon gyorsan felszaporodni, nagy telepeket alkotni. A túlnépesedés arra készteti a tetveket, hogy más növényekre is átvándoroljanak. Szívogatják a hajtásokat, csökkent lesz a növény növekedése, és a levéltetvek ragacsos mézharmatot is termelnek, amin megjelenik a korompenész, a növény díszértéke is romlik. Védelezési módszerek levéltetvek ellen >>
Variációk pajzstetűre
A leveleken, ágakon, törzsön gyakran megjelennek különféle pajzstetvek is: gyapjas és teknős változatban egyaránt. A leanderpajzstetű (Aspidiotus nerii) például számos szobanövényen és a rododendronon is előfordulhat, nem csak a leanderen. A lapos, fehér, középen sárgás tetvek 1-2 mm hosszúak, elsősorban a leveleken tanyáznak. Tevékenységük nyomán a levelek kifehérednek, világossá válnak, majd lehullanak.
A pajzstetvek közül egyesek a kemény pajzsaikról ismerhetők fel (Coccus hesperidum, Saissetia coffeae) a viaszos pajzstetvek viszont fehér bundájukról.
Alacsony fertőzöttség esetén a tetvek mechanikusan eltávolíthatóak a növényről, ajánlott például mosogatószeres, vagy szappanos vízzel lemosni a leveleket. Ha pedig mindenképpen egyéb szerhez nyúlnánk, olajos készítmények használata ajánlott (repceolaj, neemolaj).
Sárguló levelek
Amikor a leander levelei látszólag ok nélkül sárgulnak, netán le is hullanak, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a gyökér aktivitása gyenge, vagy vízhiány lépett fel. Előfordulhat, hogy a nagy növények túl kicsi edényben vannak, amit olyan erősen begyökereztek, hogy alig maradt föld, ami megtartaná a vizet. A sötét színű cserepek, amelyek a lángoló napon állnak is túlfűthetik a gyökereket. A túl savanyú talaj is a gyökerek csökkent aktivitását okozhatja, de problémát jelenthet az is, ha az ásványi műtrágyát a kiszáradt közeghez adagoltuk.
