A természet néha szereti a rejtőzködést. Vannak növények, amelyek nem harsány színeikkel, hanem különös történetükkel hívják fel magukra a figyelmet. A sárkánygyökér (Calla palustris), vagy más néven mocsári kála pontosan ilyen: egy északi eredetű, vízpartokat kedvelő növény, amely egyszerre dísznövény, gyógynövény – és egy darab élő legenda.
A mocsarak királynője – mítosz és valóság
A sárkánygyökér őshazája az északi félteke hűvösebb vidékein van: Skandináviától Szibériáig, Észak-Amerika tőzeglápjaiig mindenhol megtalálható. A neve már önmagában is sejtelmes. A „sárkány” szó a régi népi hitvilágból ered, ahol ez a növény a vizek és mocsarak védelmezőjének számított. A monda szerint a sárkánygyökér ott nőtt, ahol a föld mélyén alvó sárkány lehelete megérintette a talajt – innen a titokzatos, kígyózó gyöktörzs és a szokatlan, húsos levelek.
A középkorban gyógyító erőt tulajdonítottak neki: a gyökeréből készült főzetet lázcsillapításra és gyulladás ellen használták, bár nagy adagban mérgező. A növény különleges fehér buroklevele – amely a virágzatot öleli körül – a tisztaság és a védelem jelképe volt, ezért gyakran kötötték esküvői díszekbe is, akárcsak a rokonát, a kálát (Zantedeschia).
A víz szerelmese
A sárkánygyökér nedves, tápanyagban gazdag élőhelyet igényel: tavak, mocsarak, patakpartok mellett érzi jól magát. Látványos, szív alakú levelei és hófehér virágzata miatt dísznövényként is elterjedt. Tavasszal, április–májusban virágzik, amikor a vízparti növényzet még ébredezik.
A virág valójában egy apró sárgás torzsavirágzat, amelyet egy nagy, fehéres buroklevél ölel körbe – ez adja meg a kála-félékre jellemző, elegáns megjelenést. Ősszel pirosas bogyótermést érlel, ami nemcsak díszes, de a vízimadarak táplálékául is szolgál.
A sárkánygyökér a kertben
Hazánkban főként dísztavak, mocsárkertek és természetes stílusú vízpartok növényeként használják. Különleges textúrája és fényes levelei szépen kontrasztálnak a vízi íriszekkel, nádakkal vagy sásokkal. Legjobban félárnyékban érzi magát, de megfelelő vízellátás mellett napos helyen is szépen fejlődik.
A gyökértörzse kúszó, így idővel összefüggő zöld szőnyeget alkot a vízparton. Gondozása egyszerű: nem igényel tápoldatot, csak állandóan nedves talajt. A fagyot is jól tűri, ezért nem szükséges télre kiemelni.
Egy növény, amely mesél
A sárkánygyökér a természet egyik különös túlélője: a jeges északi vizekben éppúgy virul, mint a magyar lápokban. A népi hiedelmek szerint aki sárkánygyökeret ültet a kertjébe, az védelmet és termékenységet hív magához – talán mert a növény maga is az élet és a halál, a víz és a föld közti határ szimbóluma.
Akár tudományos szemmel, akár mitikus szemmel nézzük, egy biztos: a sárkánygyökér minden tavacska és mocsárkert titokzatos, elegáns lakója, amely nem hivalkodik, csak egyszerűen létezik – ahogy a természet legbölcsebb teremtményei szokták.
