Fontos a vízmélység.
A tavirózsák nem csak a természetes vizeinket díszíthetik, de helyet kaphatnak a kerti tavakban, sőt a dézsában készített minitavacskákban is. A rendkívül dekoratív virágok fajtól és fajtától függően télállóak vagy fagyérzékenyek is lehetnek, ezért a hideg évszakban gondoskodnunk kell a teleltetésükről.
Az őshonos fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) jobban bírja teleinket, az egzotikus fajok kevésbé. Minél kisebb vagy sekélyebb a vízfelület, annál problémásabb a növények átteleltetése a szabadban. A tavirózsák rizómájának nem szabad átfagynia. Amennyiben a kerti tavunkban a vízmélység legalább 60 cm, akkor kis esély van a kifagyásra. Még –10 °C alatti hőmérsékleten is kinn maradhatnak ilyenkor a növények. 60 cm vízmélység alatt azonban fagymentes helyen kell a tündérrózsákat átteleltetnünk.
Az egyik lehetőség arra, hogy segítsünk a fagyérzékeny növényeknek átvészelni a telet, ha mélyebb tóba tesszük ilyenkor őket. Már ősszel, az ültetésnél egy hálós kosárba helyezhetjük, így könnyebben tudjuk kivenni és átrakni.
Egy másik megoldás, ha a tündérrózsákat bevisszük a házba, az első fagyok előtt, legkésőbb novemberben. A minitavacska a téli hónapok alatt sötét és hűvös (max. 10 °C) helyen legyen, a legjobb a pincébe helyezni. Vegyük ki őket a vízből, és a lakásban egy nagyobb tartóba tegyünk friss vizet, ebbe kerüljenek a növények. Fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük a vízszintet, így a növények nem száradnak ki. Amint az utolsó fagyok is elmúlnak, a tündérrózsákat újra kivihetjük a szabadba (általában május közepe után).
Néhány növénynek speciális taktikája van a téli hidegek átvészelésére. A kolokán közéjük tartozik: ez a növény késő ősszel visszahúzódik, a még mindig az iszaphoz kapcsolódó gyökerei spirállá tekeredve megrövidülnek és visszahúzzák a víz alá. Télre a levelei elhalnak, téli rügyet fejleszt, ez a szerv telet át, majd tavasszal újra felemelkedik és kifejlődik a növény. Ehhez a víz mélységének min. 60 cm-nek kell lennie.
