Locsolási kisokos.
A víz az éltető elem a szobanövények számára is, a locsolás pedig a legfontosabb rendszeres ápolási feladatunk. Nem csak a kiszáradás, de a fulladás is fenyegeti a növényeinket, amennyiben helytelenül öntözzük őket.
Ismerkedjünk meg a legfontosabb alapszabályokkal!
1. Vízigény: a kiindulópont
A profik tudják, hogy a növényeket mindig a természetes élőhelyüknek megfelelő körülményeket utánozva kell locsolni. Ezenkívül még sok minden mástól függ az egyéni vízigényük: a páratartalomtól, a növény korától, az elhelyezésétől, a fejlődési fázistól, a hőmérséklettől.
A kemény, vastag, bőrszerű levelekkel rendelkezők viszonylag kevés vizet igényelnek (például a szukkulensek). A nagy, vékony levelekkel vagy sűrű lombozattal rendelkezők azonban sok vizet fogyasztanak. Az idős növényeket, amelyek jól fejlett gyökerekkel rendelkeznek, általában kevesebbet kell öntözni, mint a fiatalokat.
A magas hőmérséklet és a nagyon világos helyen lévő növények vízigénye is megemelkedik. Ugyanez a helyzet, ha a növények növekedési vagy virágzási fázisban vannak. Vegyük figyelembe a közeget is: a tiszta tőzeg több vizet tud tárolni, mint a homokos földkeverék.
2. Az ideális vízminőség
Az öntözést lehetőség szerint szobahőmérsékletű vízzel végezzük. Különösen a melegigényes fajok érzékenyek a hideg vízre. A legjobb, ha a vizet 24 órán keresztül a kannában hagyjuk, így felveszi a szoba hőmérsékletét. A csapvíz túl kemény lehet, ami tartósan károsíthatja a növényeket, ezért érdemes lágyítani a vizet, vízlágyítót felszerelni a hálózatra vagy a csapra. A vízszolgáltatónál érdeklődhetünk a vizünk keménységével kapcsolatban, de a kereskedelemben kapható tesztekkel is bevizsgálhatjuk azt.
Az alábbi növények különösen érzékenyen reagálnak a keménységre: azáleák, hortenziák, broméliák, orchideák és páfrányok. Nem tolerálja a kemény vizet a mikulásvirág és az afrikai ibolya sem. A legjobb, ha a szobanövényeket és virágokat összegyűjtött esővízzel tudjuk locsolni.
3. Mire jó az ujjpróba?
A legmegfelelőbb időpontot az öntözéshez ujjpróbával határozhatjuk meg. Akkor kell locsolni, amikor a föld felső rétegét száraznak érezzük. Ehhez dugjuk be a hüvelyk vagy a mutatóujjunkat a növény földjébe, kb. 1 cm mélyen. Ha úgy érezzük, hogy a felső réteg alatt még nedves, nincs szükség öntözésre. Általában vízhiányt jelez, ha az agyagcserép külső falán fehér foltok jelennek meg. Hasznos lehet az agyagcserép kopogtatása is. Ha a föld még mindig nedves, akkor tompább, ha már száraz, akkor élesebb hangot fogunk hallani.
4. Mikor és miként öntözzünk?
Napos helyen különösen fontos, hogy a levelekre hulló vízcseppek felszáradjanak, mielőtt a napsütés túl erős lesz. Ellenkező esetben a növények könnyen megéghetnek. Ezért tanácsos itt a növényeket reggelente öntözni.
Fontos az is, hogy miként locsolunk: felülről, vagy alulról. Kizárólag alulról öntözzük az afrikai ibolyát, a cikláment és a párnafüvet. A finom levelekkel rendelkező, vagy gumós növényeket szintén jobb alulról locsolni.
A legtöbb növénynél azonban közvetlenül a közeget is locsolhatjuk felülről. Az orchideák a fajtától függően leginkább azt kedvelik, ha lezuhanyoztatják vagy bemártják őket.
Csak nagyon kevés szobanövény viseli el a pangóvizet, a többségnek berothad a gyökere. Ezt kivédhetjük úgy, hogy a föld alá kavicsot teszünk vízelvezető rétegként, ez megakadályozza, hogy a cserép alján lévő lyuk eltömődjön és a felesleges víz felhalmozódjon. Az is megoldás, ha az öntözést követő fél óra múlva az alátétben lévő felesleges vizet kiöntjük.
Amennyiben a gyökérlabda olyan erősen kiszárad, segíthet, ha növényünket vízbe mártjuk egészen addig, amíg már nem jelennek meg levegőbuborékok a vízben. A rendkívül elszáradt leveleken az segíthet, ha egy ideig nedves újságpapírba tekerjük a föld feletti a részeket.
5. Egyedi növények, egyedi igényekkel
Mindenki másképp csinálja, minden növénynek megvan a maga különleges „kérése”. Egyes növények, például a kaktuszok vagy a szukkulensek télen nyugalmi fázist igénylenek, ezalatt csak nagyon keveset szabad őket öntözni. A broméliák levele ezzel szemben tölcsért képez, amelyeken keresztül öntözni is tudjuk őket. Ez akkor működik a legjobban, ha hosszú, keskeny kiöntővel rendelkező locsolókannánk van. Akadnak növények, amelyeket különösen sokszor és bőségesen kell öntözni, például a hortenziák és a tömött klárisfű fajok. A palka és a szobai bambusz azt igényli, hogy az alátéten keresztül adagoljuk nekik a vizet. A legjobb, ha már vásárláskor megnézzük, hogy a növénynek milyen egyedi locsolási igénye van.
