Vízpartok érdekes, cserjékre felfutó liánja, üde ligeterdők kúszó aljnövénye.
Bogyóhozó csuklyás hólyag
A közönséges szegfűbogyó (Cucubalus baccifer) a szegfűfélék családjába tartozó, eurázsiai elterjedésű, lágyszárú, évelő növény. A “Cucubalus” tudományos nemzetségnév feltehetőleg csuklyás hólyagot jelent, ami a növény széles felfújt csészéjére, a magyar szegfű név a közeli rokonságára vonatkozik. A “baccifer” fajnév bogyóhozót jelent, és a termés valóban bogyó, ami ritkaság a szegfűféléknél, amelyek inkább toktermésekben érlelik a magvaikat.
Függőtársulás növénye
A növény termetét nehéz meghatározni, mert egy felfutó lián, én többnyire embermagasságú bokrok felszínére kapaszkodva láttam, sövényszulák és süntök társaságában, és azokkal versenyezve. Ritkábban támasz nélkül maradva kúszik a talajon, és csak leírásokból tudom, hogy magasabbra, fákra is fut, függönytársulás egyik résztvevőjeként. Speciális kapaszkodó szervei, kacsai nincsenek, nem is csavarodik, hanem a szárára közel merőleges oldalágaira támaszkodik, ahogy egyre magasabbra nő.
Minden része mérgező, különösen a bogyók
A szegfűbogyó szára vékony, nem kell tartania a másokra támaszkodó növényt. A levelek átellenesek, hegybe és rövid nyélbe keskenyedő, hosszúkás tojásdadok. Fölülről csak a széleken, alulról az egész felületükön pelyhes szőrösek. Az öt csészelevél összenőtt, csak a cimpák szabadok. A csésze a bimbót még teljesen borítja, a virágot főkötőként fedi, az éredő bogyótól gyakran megpirosodva visszahajlik. Az öt szirom zöldesfehér, mélyen két részre tagolt, első ránézésre tíznek vélhetnénk. A három bibeszál a termésen marad. A bogyó kezdetben zöld, később fényes fekete, majd megszáradva szórja ki a magvakat. Az egész növény szőrös, minden része mérgező, különösen a bogyók. A fényes bogyók kisgyerekek számára csábítóak, veszélyesek.
Patakparton érzi jól magát
A szegfűbogyó meleg-, tápanyag- és vízigényes növény, árkok, patakok közelében, ártereken, félárnyékban érzi jól magát. Az általa befutott növényekről ez nem mondható el, árnyékolásával korlátozza azok növekedését. A fotóimon leginkább varjútövis bengén kapaszkodik, amely nem tűnt szenvedőnek. Csak feltételezem, hogy a bengét korábbi fakadása és hosszabb őszi tenyészideje védi meg a lián rövidebb ideig tartó árnyékolásától.
Szegfűbogyó borítása a varjútövis bengén
Szegfűbogyó szára merőleges elágazással
Szegfűbogyó hajtásvég habitusa
Szegfűbogyó átellenes levelei
Szegfűbogyó csészébe zárt bimbója
Szegfűbogyó virága az öt sziromlevéllel
Szegfűbogyó elvirágzása
Szegfűbogyó éretlen termése 'főkötőben'
Szegfűbogyó termése a széles csészében
Szegfűbogyó éredő termése a pirosló csészében
