Sokoldalúsága miatt már elődeink is igen nagyra becsülték.
A kakukkfű Észak-Afrika, Ázsia és Európa mérsékelt övi területein honos.
Fajai: párnás kakukkfű, kerti kakukkfű, fénylő kakukkfű, mezei kakukkfű, citromillatú kakukkfű, homoki kakukkfű, korai kakukkfű, hegyi kakukkfű.
Népies nevei: démutka, kerti kakukkfű, kakucskafű, balzsamfű, mezei kakukkfű, vadcsombor, timián, töményfű, tömjénfű.
Magyarországon száraz füves réteken és mészkőhegységekben nő, szárazságtűrő, fényigényes. Egyes fajok 20-50 cm-es hajtásaik elfekvők, mások gömb alakú bokorrá nőnek. Az elágazó hajtások földön heverő részei legyökeresednek. Virágos hajtásain a levelek átellenesen helyezkednek el. Apró rózsa-vörös, lilás rózsaszínű virágai az ágak végén nyílnak, pici, apró magvai vannak.
Az egyiptomiak erős illata és kitűnő fertőtlenítő hatása miatt olaját balzsamozásra használták. Az ókori görögöknél a vitézséget, a bátorságot jelképezte. A háborúba menő férjek ruhájára az asszonyok kakukkfüvet hímeztek. Évszázadokon keresztül gyógynövényként használták. Járványok idején sokat fogyasztottak belőle, de füstölésre és testbedörzsölésre is használták.
Az I. Világháborúig népszerű fertőtlenítőszer volt a timol, melynek zömét Németországban állították elő. Amikor Franciaország és Anglia hadat üzent a németeknek, akkor ennek a harctéri fertőtlenítőszernek a hiányával szembe kellett nézniük. Karvakol is van még benne, ami szintén fertőtlenítő, baktérium és vírusölő. Ezen kívül cserzőanyagok és keserűanyagok is találhatók benne.
Közömbös kémhatású, tápdús talajkeverékben fejlődik a legjobban. Rézsűkön, sziklakertekben, kőfalakon, tipegők között, kővályúban, ablakpárkányon, a terasz déli fekvésében érzi jól magát. A télálló növény napfényt és jó vízáteresztő talajt kíván. Magja tavasztól nyár közepéig vethető pohárba vagy bármilyen edénybe. 1 gramm magból 4-5 száz palánta nevelhető. Dugványok a gyökereztetésre május-júniusban szedett, alsó fásodott hajtásokról leszedve a legalkalmasabbak. De legjobb szaporítani tőosztással márciusban vagy szeptemberben.
Kitűnő gyomorerősítő, étvágygerjesztő görcsoldó, szélhajtó. Emellett nyákoldó, köptető hatású. Használják idült hörghurut, asztma, hörgőgyulladás esetén is. Fertőtlenítő hatásán túl illóolaja serkenti az immunrendszer működését. Hatására fokozódik a fehérvérsejtek termelődése, ezért inhalál és fürdő formájában különösen hatékony. A méhészek a timolt bevetették a varroa atka elleni küzdelemben.
