Potenciális kártevők.
2020-ban két új meztelencsigafaj jelent meg hazánkban: a feketefejű meztelencsiga és a malaccsiga azóta országszerte elterjedtek. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének munkatársai 5 éve igyekeznek feltérképezni és beazonosítani a meztelencsigákat Turóci Ágnes és Dr. Páll-Gergely Barna részvételével. Most újabb 5 fajt írtak le, ezzel már hétre nőtt az új vagy eddigi bizonytalan adataikban megerősített hazai meztelencsigafajok száma.
Az 5 új faj a következő:
- a foltos meztelencsiga (Limacus maculatus),
- a hódító meztelencsiga (Deroceras invadens Reise),
- a kétsávos meztelencsiga (Ambigolimax valentianus),
- a kispöckű meztelencsiga (Ambigolimax parvipenis Hutchinson)
- és a tarajos meztelencsiga (Milax nigricans).
Fotó: Turóci Ágnes
A kutatók a BioInvasions Records című tudományos szaklapban megjelent cikke részletes beszámolót közöl a fajok azonosításának módszereiről, külső morfológiájukról, anatómiájukról, valamint hazai előfordulási adataikról.
Általános tapasztalat, hogy a behurcolt meztelencsigafajok a Mediterráneum területeiről, a Balkán egyes régióiból, valamint a Kaukázusból és a Fekete-tenger partvidékéről származnak.
A foltos meztelencsigát csak a budapesti Herman Ottó út környékéről (II. kerület) és a Böszörményi útról (XII. kerület) sikerült azonosítani. A hódító meztelencsiga az ELTE Füvészkertjéből és tizennégy budapesti kertészetből, a kétsávos meztelencsiga ugyancsak a Füvészkertből, valamint tíz budapesti kertészetből került elő. A kispöckű meztelencsigára öt, a tarajos meztelencsigára pedig két budapesti kertészetben bukkantak rá a kutatók.
A felfedezés a hazai fauna feltárásán túl azért is meghatározó a hobbikertészek számára, mert a Magyarországon élő mintegy 30 meztelencsigafaj közül 5-10 potenciális vagy aktuális kártevő. A most felfedezett fajok hazai kártételéről keveset tudunk, a nemzetközi szakirodalom azonban többet is – például a kétsávos meztelencsigát, a hódító meztelencsigát – súlyos kártevőként, esetenként inváziós fajként jelöl.
Terjeszkedésükben elsősorban a megnövekedett kereskedelem által történő behurcolás játszhatja a legfontosabb szerepet, aminek biztos indikátora, hogy a felfedezett fajok többsége budapesti kertészetekből és a Füvészkertből került elő. Feltételezhetjük, hogy az újonnan azonosított fajokat dísznövényekkel már országszerte sok magánkertbe is széthurcolták. Jövőbeli kutatások adhatnak választ arra, hogy ezek a fajok megtelepednek-e Magyarországon, és okozhatnak-e gazdasági kárt.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
