Alternatív megoldások.
Akinek van a kertben komposztálója, értékes és olcsó tápanyagot tud előállítani a növényei számára. Azonban legyünk óvatosak, nem minden növény tolerálja a hagyományos komposztot!
A kritikus összetevők
A kétségkívül értékes komposzt olyan összetevőket is tartalmaz, amelyek az azokra érzékeny növények pusztulását okozhatják. Másrészt a talajban játszódó folyamatok is károsak lehetnek egyes növények számára.
A fő tápanyagok: a nitrogén, a foszfor és a kálium, de emellett CaO (kalcium-oxid, amit égetett mésznek is neveznek) is található a komposztban, amit nem mindegyik növény kedvel.
A rododendron például az egészséges növekedéshez mészben szegény, laza és humuszban gazdag földet igényel, amelynek lehetőleg egyenletesen nedvesnek kell lennie. Minél több humuszt tartalmaz a közeg, annál tovább marad nedves. A mész kezdetben elősegíti a tápanyagok felszabadítását, de ugyanakkor elősegíti a humusz lebontását is és hosszú távon kimossa a talajt. Emellett a komposztban a növény növekedése során magas sótartalom fordulhat elő, különösen, ha olyan szerves trágyákkal kombináljuk, amelyek sok ballasztsót tartalmaznak. Magas koncentrációban a só méregként hat a növény sejtjeire, gátolja a fotoszintézist és az enzimaktivitást. Másrészt viszont bizonyos mennyiségű sóra van szükség a vízfelvételhez és a szükséges ozmotikus nyomás fenntartásához.
Mely növények nem bírják a komposztot?
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy minden olyan növény rosszul tolerálja a komposztot, amely savanyú, mészben szegény vagy ásványi talajt igényel. A mész- és sóérzékeny növények sem viselik el a komposztot, ezeket inkább kürtforgáccsal vagy hasonlóval kell trágyáznunk. Vigyáznunk kell a rendszeres komposztadagolással a rododendron, a levendula, a szamóca, az áfonya, a hanga esetében, amelyek az alacsony pH-jú közeget kedvelik.
A mész gátolhatja a növények anyagcseréjét is. Ezeket az érzékeny növényeket ősszel inkább szaruforgáccsal, tavasszal szaruliszttel trágyázzuk. A trágyázás előtt távolítsuk el a felső, talajtakaró mulcsréteget, szórjuk ki az anyagot, majd tegyük vissza a mulcsot.
Alternatívák a komposztra
A hagyományos humusz egyik alternatívája a teljes lombhumusz, amely a mész- és sóérzékeny növényeknek is tápanyagot jelent, ártalmatlan számukra. Könnyen előállíthatjuk az ősszel lehulló levelekből, amelyeket drótkosarakban gyűjthetünk. A súly és a lassú rothadás miatt a levéltömeg hamarosan megroggyan, térfogata csökken, így lesz helye az újonnan bekerülő leveleknek. A mikroorganizmusok aktivitása révén a levelek átalakulnak földdé. Kb. 2 év elteltével a levelek úgy lebomlanak, hogy a keletkezett lombhumusz felhasználható.
A rothadást gyorsíthatjuk, ha a lombot összekeverjük némi levágott fűvel vagy aprított faanyaggal. A friss fű sok nitrogént tartalmaz, ez fokozza a mikroorganizmusok aktivitását és szaporodását, így hamarabb lebontják a tápanyagszegény őszi lombot is. Komposztáláshoz jól használhatóak a gyümölcsfák, a juhar, a hárs, a gyertyán, a kőris levelei. A nyír, a tölgy, a dió és a gesztenye levele viszont sok tannint tartalmaz, ami lassítja a rothadást. A lombhumuszt tőzeggel is keverhetjük, hogy lombföld képződjön. A lombföld pH-ja alacsony, ezért alkalmas a savas talajt igénylő növények számra, ilyenek pl. a rododendronok és az azáleák.
