A paradicsom egyike a legnépszerűbb kiskerti zöldségeknek. Sokan a paradicsommal vágnak bele a kertészkedésbe. Ezúttal következzen 10 olyan mese a paradicsom gondozásáról, ami nem feltétlenül igaz!
Izgatottan várjuk, mikor érik meg végre, vajon szép egészséges, zamatos lesz-e. A gyakorló kertészek többségének pedig megvan a saját jól bevált módszere, hogyan lehet a legnagyobb, legfinomabb paradicsomot felnevelni. 10 olyan hiedelemről írunk, melyekre ha nem figyelünk, fuccs lehet a termés egy részének!
A paradicsom termesztését övező hiedelmek (és néhány alapigazság)
A paradicsomnak napsütésből sosem elég. Ez attól függ, hol van a kertünk. Nagyon meleg éghajlaton például a napi 6-8 óra napsütés bőven elég. A paradicsom a tűző napon a nagy hőségben szinte megég. Így a kimondottan napsütötte kertekben ültessük az ágyásban a töveket olyan tájolású sorokba, ahol minden nap jut nekik egy kis árnyék.
A jobb termés érdekében a paradicsomot meg kell metszeni. Ez megint csak attól függ, hogy milyenek a kertünkben az éghajlati viszonyok. Ha a paradicsom folyamatosan intenzív napsütésnek és magas hőmérsékletnek van kitéve, úgy a legjobb, amit tehetünk, hogy meghagyjuk a leveleit, így az érő termés nem tud megégni. Ha viszont nedves, páradús területen élünk, megritkíthatjuk a növény leveleit, hogy a termés szellőzni tudjon és elég napfény érje.
A paradicsom kedveli a gyakori trágyázást. Az igazság az, hogy elég ültetéskor és virágzáskor trágyázni a növényt. A nitrogén elősegíti a levélzet növekedését. Ha azonban túlzásba visszük, egészséges, hatalmas levélzetű növényünk nő ugyan, de paradicsom nélkül. Hogy a virágzást és a terméskötődést kellőképpen elősegítsük, olyan trágyát válassszunk, amely kellő arányban tartalmaz foszfort és kalciumot is.
A paradicsom nem termeszthető cserépben. A paradicsomot is lehet cserépben termeszteni, de nem a nagyra, magasra növő fajtákat, különben boros hordó méretű edényre lesz szükségünk. Válasszunk például kis növésű balkonparadicsomot. Konténeres paradicsom esetén készüljünk fel a gyakori öntözésre.
A paradicsomot sokat kell öntözni. Az igazság az, ha túlöntözzük a paradicsomot, akkor elősegítjük a gombás betegségek megjelenését és a termésrothadást. A trükk a paradicsom esetében az, hogy mindig mértékkel, egyenletesen kell öntözni a növényt. Ha a földjét hagyjuk kiszáradni, majd pedig elárasztjuk vízzel, biztosak lehetünk benne, hogy a termés repedezett héjú lesz. Kánikulában gyakrabban öntözzük, de ne a legnagyobb hőségben, hanem reggel vagy este. A leveleket ne érje víz, csak a növény tövét és földjét.
A növény levele lehullott, valami baj lehet! Ez a növény növekedésével járó természetes jelenség. Ahogy a termés kezd kifejlődni, a növénynek kevesebb energiája jut a levelek táplálására, így közülük néhány megsárgul és lehull.
A megnyurgult paradicsomszár nem egészséges. Valójában a száron látható gyökérkezdeményekből erős gyökérzet fejlődhet. Távolítsuk el az alsó leveleket és úgy ültessük el a növényt, hogy csak a legfelső négy levele maradjon a föld felett. Ezzel elősegíthetjük a gyökeresedést.
A paradicsomot csak nyár elején lehet elültetni. Igazából, ha a paradicsom levele nyár közepén elkezd hervani, nyugodtan kiültethetünk újabb töveket, amelyek akár az első fagyig is hozhatnak termést.
Befőzéskor, paradicsompüré, paradicsomlé készítésekor a paradicsom héját és a magokat el kell távolítani. A paradicsomot egészben is fel lehet dolgozni. Vannak, akik úgy vélik, a paradicsom héjának és magjainak keserű az íze. Termeszthetünk azonban olyan fajtákat is, amelyek esetén ilyen problémák nem merülhetnek fel.
Csak bizonyos paradicsomfajták alkalmasak a befőzésre. Sokan azonban egyszerűen a legtöbb termést hozó fajtát használják erre a célra.
Az utolsó tipp: a paradicsom hajlamos a gombás betegségekre. Így ha lehetőségünk van rá, ne ültessük a paradicsomot minden évben ugyanarra a helyre. A gombás kórokozók ugyanis sokáig fennmaradnak a talajban és eltart egy ideig, amíg elpusztulnak.
