A dögvirág érdekes és viszonylag könnyen gondozható növény, amely szépségével és egyedi jellegével tűnik ki a többi növény közül.
A dögvirág eredetileg Afrikából származik, főként a déli és keleti részeken található meg. Ez idáig több mint 40 faját azonosítottak. Leginkább látványos virágairól ismert, amelyek általában nagyok és rendkívül színesek. A virágzás időszakában lenyűgöző virágai akár kellemetlen szagot is áraszthatnak, hogy vonzzák a legyeket és más beporzókat. A növény maga egyébként alacsony termetű és húsos szárú, a szárnak általában négy- vagy ötszögletű formája van.
A Stapelia pozsgás, gondozása során az alábbiakat érdemes figyelembe venni:
- A napos vagy félárnyékos helyet kedvel, és meleg, száraz környezetben érzi jól magát.
- Talaj tekintetében a jó vízelvezető képességű, laza szerkezetű, kaktuszföld vagy szukkulens növényekhez való talaj ideális számára.
- Öntözés terén fontos a mértékletesség. A dögvirág szereti, ha a talaja kiszárad az öntözések között, ezért inkább ritkábban öntözzük, és figyeljük, hogy a föld teljesen kiszáradjon az öntözések között.
- Télen hűvösebb helyen is tartható, ilyenkor a növény általában nyugalmi állapotban van.
Simon Inez a Kertészkedők Klubjában mutatta be virágzó Stapelia-ját. A következőkből megtudhatjuk, Inez pontosan hogyan gondozza.
"2021 szeptemberében egy dugványt kaptam, amit gyökereztettem, majd 1 év után szereztem be egy másikat is (Stapelia Leendertziae), aminek bordó virága lesz, de egyelőre még nem virágzott csak nő. Képen látható milyen kicsi volt, aztán dugványoztam belőle folyamatosan, ahogy hajtott, és ilyen szép bokor lett belőle. Virág most először fejlődött ki rajta, eddig sajnos leszáradtak a bimbók.
Nyáron kint, télen bent van, ablakban, a világos, meleg helyet szereti. Nyáron azért a napon képes színesedni, mintha megpirulna a napon. Ezért éri nap, de nem egész nap a tűző napon van. A tűző napot kerülni kell, nem tett nekik jót. Védettebb hely kellett (terasz, vagy ablakban kint), ahol a reggeli nap éri és csak egy kicsit a déli nap. Pára annyi éri, amennyi az ablakban van, nem páraigényes.
Gondozása úgy történik, mint a szukkulenseknek, nem nagy igénye van. A locsolással vigyázni kell. Ha kiszáradt a földje, akkor locsolom, vagy ha tapintásból lehet érezni, hogy igényli a növény. Én eső- vagy akváriumvízzel öntözök itthon mindent, ha lehetőségem van rá. A kaktuszokkal és pozsgásokkal együtt gondozom.
Kaktuszföld megfelel neki. Nagyobb cserép sem árt, mert szépen terebélyesedik, hamar kinövi a cserepet.
Az "illata" valóban a döghöz hasonlít, hiszen ezzel vonzza a rovarokat magához. A kinézete is azért ilyen különleges, mert döghúshoz hasonlít, természetesen egy valódi rothadó hús nem valami guszta látvány, de így virág formájában különleges. Tehát aki nem bírja a szagokat, gondolja meg, és szerintem még mindig jobb, ha bent bűzölög a házban, légymentes helyen, mint kint, ahol igaz, hogy beporozzák a legyek, de tudtommal bele is petéznek a virágba néha, olyan jól sikerül dögnek álcáznia magát."
