Pollenek a levegőben.
A fenológiai fázis a növények különböző fejlődési időszakait (pl. csírázás, rügyfakadás, virágzás) jelenti. Hasonló metodika alapján az évszakokat is fenológiai évszakokra oszthatjuk tovább. Az iskolában persze megtanultuk, hogy 4 évszak létezik. A fenológiai naptár azonban ennél több részre bontja az esztendőt, egészen pontosan 10 egységre.
Ezek a szakaszok nem fix dátumokhoz köthetők, hanem a virágzás, termésérlelés, rügyfakadás, stb. időpontjához, vagy bizonyos növények, az ún. indikátornövények lombfakadásához, virágzásához, lombhullásához.
A tavasz esetében 3 fenológiai szakaszt különböztetünk meg: az előtavaszt, a koratavaszt és a teljes tavaszt.
Az előtavasz a hóvirág és a mogyoró virágzásával indul. A pollenallergiások már ilyenkor figyelik a naptárat, hiszen a mogyoró pollenje sokaknak okoz kellemetlenségeket. Nem lehet nem észrevenni, hogy a globális klímaváltozás a tavasz érkezésére is rányomja a bélyegét. 1990-hez képest például most, 30 évvel később 2 héttel korábban nyílnak a hóvirágok.
Az év a koratavasszal folytatódik – virágzásnak indul az aranyvessző, majd kezdenek megjelenni az egres levelei. Aztán megérkezik az igazi, teljes tavasz, amit az alma virágzása indít, végül teljes pompába borul a kert.
