A háromélű kutyatej bár egzotikus, néha veszélyes

A háromélű kutyatej bár egzotikus, néha veszélyes

Ideális választás, ha sivatagi hangulatot szeretnénk teremteni a lakásban.

A háromélű kutyatej (Euphorbia trigona)  egyszerűen gondozható, nálunk is kedvelt szobanövény. Nem meglepő módon első pillantásra sokan kaktusznak vélik, pedig nem az.

Ez a tövises pozsgás a közép-afrikai térségből származik, ahol sűrű bozótokban vadon nő, de népszerű kerti dísznövény is. Számos országban afrikai tejfa néven is ismert. Hazánkban, a mi éghajlati körülményeink között szobanövényként tartható.

Ismerkedjünk meg ennek a dekoratív növénynek a legfőbb jellemzőivel, gondozásával, illetve azzal, milyen környezetben érzi magát a legjobban. Az alábbiakból sok érdekes dolog kiderül!

haromelu kutyatej 06
lebenswandeln - Veränderung

Miért nem kaktusz a háromélű kutyatej?

A háromélű kutyatej levelekkel is rendelkező pozsgás növény. A kaktuszok rendszerint (a karácsonyi és a húsvéti kaktusz kivételével) nem növesztenek leveleket.

A háromélű kutyatej levelei kicsik, hosszúkásak, rövid életűek. Az oszlopos növekedésű, többszörösen elágazó, háromszög keresztmetszetű szárak élén nőnek. Az éleken tövisek is találhatók.

A tövisek kettesével nőnek, a kettő között hajt ki egy-egy levél. A szabadban nevelt példányok kis méretű, fehér vagy sárga virágot hoznak. A szobanövényként tartott háromélű kutyatej esetén erre nem igazán lehet számítani.

Miről kapta a nevét a háromélű kutyatej?

A háromélű kutyatej a kutyatejfélék (Euphorbiaceae)  népes családjába tartozik. A növénycsalád tagjaira jellemző, hogy a szöveteikben fehér, többnyire mérgező tejnedv termelődik, amely azonnal ki is csordul, amint a növényt sérülés éri, például félbetörjük vagy belevágunk.

Éppen ezért tanácsos a növényt a lakásban úgy elhelyeznünk, hogy gyermekek, kisállatok ne érintkezhessenek vele. Ha pedig mi magunk foglalkozunk a növénnyel, például átültetjük vagy szaporítjuk, mindenképpen védjük a kezünket, illetve a szemünket a nedvétől. A tejnedv komoly bőr- és szemirritációt, lenyelve pedig gyomorbántalmakat okozhat.

haromelu kutyatej 02
Dale Gillard

A háromélű kutyatej valóban fa?

A háromélű kutyatej természetes környezetében, a szabadban valóban meglehetősen termetesre nő, elérheti egy kisebb fa magasságát is. Legnagyobb magassága 2-2,5 méter, és mivel jellegzetes elágazó, ún. gyertyatartó vagy kandeláber alakban fejlődik, ez fára emlékeztető megjelenést kölcsönöz neki.

A növény növekedésének úgy szabhatunk határt, ha lemetsszük vagy letörjük róla a feleslegesnek ítélt szegmenseket, majd cserépbe elültetjük azokat. Az ültetéshez könnyű, laza, homokos ültetőközeget (kaktuszföldet) használjunk.

haromelu kutyatej 05
Dinesh Valke

A háromélű kutyatej szaporítása

A háromélű kutyatej szaporítása nem bonyolult művelet. Mindenekelőtt vegyük szemügyre a növényt, hogy a fiatal szegmensek közül melyek azok, amelyeket a szaporításhoz az anyanövényről célszerű leválasztani.

A művelet során viseljünk gumikesztyűt és védőszemüveget, főleg, amikor az anyanövényről levágjuk vagy letörjük a szaporítani kívánt darabokat. A gyökereztetni kívánt szegmensek legalább 8-10 cm hosszúak legyenek.

haromelu kutyatej 03
Hafiz Issadeen

Így ne!

Az alábbi videón egy félelmet nem ismerő, bár vélhetően tapasztalt kertész puszta kézzel vág dugványt az anyanövényről szaporítás céljából. Szerencsére nem történik a művelet közben semmilyen baj, de a csupasz bőrét, illetve a szemét komoly sérülés is érhette volna, hiszen a vágás helyén azonnal nagy mennyiségű tejnedv csordul ki a növényből.

A háromélű kutyatej szaporítása dugványozással

Ha dugványokat készítünk, legyen kéznél egy nedves ruha, hogy szükség esetén letörölhessük a kicsordult tejnedvet. Viseljünk kesztyűt, védőszemüveget, valamint hosszú ujjú felsőt, és vigyázzunk arra, hogy a tejnedv ne érintkezzen a bőrünkkel, és a szemünkbe se jusson.

A dugványnak alkalmas, levágott szegmenseket fektessük le papírtörlőre, újságpapírra vagy más eldobható, nedvszívó anyagra.

A szegmenseket hagyjuk egy héten át száradni egy hűvös, száraz helyiségben, közvetlen napfénytől távol. Miután a dugványok metszésfelülete megszáradt, behegedt, ültessük el azokat levegős, homokos, jól vízáteresztő, nem túl tápdús ültetőkeverékbe.

A pH-érték miatt nem kell túlságosan aggódnunk, mivel a háromélű kutyatej egyaránt jól fejlődik savanyú, semleges, illetve lúgos talajban is.

Elültetés után öntözzük meg a dugványok talaját, majd tartsuk enyhén nyirkosan, amíg jól meg nem gyökeresednek a dugványok és új hajtásnövekedés nem jelenik meg a növényen. Innentől kezdve csökkentsük az öntözés mértékét, a dugványt pedig kifejlett növényként gondozzuk tovább.

haromelu kutyatej 04
Dinesh Valke

A háromélű kutyatej gondozása

A kifejlett növény gondozása nem ördöngösség. A legfontosabb, hogy a növényt sok természetes és/vagy mesterséges fény érje. E tekintetben előnyben vannak azok a növénybarátok, akik neveltek már pompás kutyatejet (Euphorbia milii).

A háromélű kutyatej ugyanis – a pompás kutyatejhez hasonlóan – közepesen erős fényviszonyok mellett, átlag szobahőmérsékleten egész évben kiválóan tartható mint szobanövény.

A meleg tavaszi és nyári hónapokban (az erősebb napsütéshez történő fokozatos hozzászoktatás után) a növényt a szabadban is tarthatjuk.

A növényt lassan, kíméletesen szoktassuk hozzá a kinti viszonyokhoz, hogy stresszhatás nélkül tudjon alkalmazkodni a több napfényhez, légmozgáshoz, illetve hőmérsékleti ingadozásokhoz. Az edényes háromélű kutyatejnek a kertben, teraszon, erkélyen védett helyet válasszunk, amely félárnyákos vagy amelyet szórt napfény világít meg.

Szabadföldbe a növényt kiültetni csak olyan vidékeken érdemes, ahol a hőmérséklet soha nem csökken 10 °C alá és nincs fagyveszély. Ez esetben is szélvédett, napos vagy félárnyékos helyet igényel a növény.

Ha szükségessé válik a cserepes háromélű kutyatej kiköltöztetése vagy átültetése, erre a legjobb időpont tavasszal van. Továbbá ezzel egy időben célszerű szaporításhoz szegmenseket leválasztanunk róla. Ahogy a fentiekben már említettük, ne felejtsük el magunkat a növény tejnedve és szúrós tövisei ellen védőfelszereléssel óvni.

A szaporításhoz elsősorban azokat a szegmenseket válasszuk le a növényről, amelyek ránézésre feleslegesnek tűnnek, illetve azokat, amelyek olyan szögben nőttek, amelyeket akár egyetlen óvatlan mozdulat is könnyen letörhet, amikor elhaladunk a növény mellett.

Ha a növény nedve érintkezik a bőrünkkel, azonnal mossuk le bő vízzel, hogy megelőzzük az esetleges bőrirritációt. Ha a tejnedv a szemünkbe kerül, folyóvízzel öblítsük ki, illetve a biztonság kedvéért a szemészetet sem árt felkeresnünk.

Ami az öntözést illeti, bár a növény pozsgás, de nem kaktusz, így a teljes szárazságot nehezen tűri. Növekedése idején, a vegetációs időszakban (tavasszal és nyáron) a földjét tartsuk enyhén nyirkosan.

Ha a talaj felső rétege már száraznak tűnik, öntözzük meg jól a növényt. Arra mindenképpen ügyeljünk, hogy soha ne álljon pangó vízben, mivel ez könnyen gyökérrothadáshoz vezethet.

A tavaszi és nyári hónapokban kaktuszoknak való tápoldattal kezeljük. A hűvösebb hónapokban (ősszel és télen) fogjuk vissza az öntözést, a tápoldatozást pedig teljesen függesszük fel.

Címfotó: carrotmadman6

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?